Infostart.hu
eur:
361.33
usd:
317.1
bux:
141723.49
2026. július 14. kedd Örs, Stella

Hamvazószerda: a húsvéti készülődés kezdete

Jézus Krisztus, mielőtt az emberekhez fordult volna, negyven napot töltött a pusztában, erre emlékeznek a keresztények a negyvennapos böjttel, ami számukra a bűnbánat és a megtisztulás kifejeződése.

Február 6-ával, hamvazószerdával véget ért a farsangi szezon, kezdődik a húsvéti készülődés és a negyvennapos böjt. A bűnbánati időszak a keresztények számára alkalmat ad a lemondásra.

Ilyenkor a hívők a szegények megsegítésére is nagy figyelmet fordítanak. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre.

Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja, emlékezz ember, hogy por vagy és porrá leszel - mondta az InfoRádióban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

A nagyböjt alatt két szigorú böjti nap van, a hamvazószerda és a nagypéntek. Ezeken a napokon csak háromszor szabad étkezni, és egyszer jóllakni. Húst nem ehet a 14 évnél idősebb keresztény.Téltemető, tavaszváró

A régi európai hagyományok szerint a február eleji gyertyaszentelő a tavasz első napja, ekkor kezdődik a tél temetése, bár a meteorológiai és a csillagászati tavasz kezdetére még várni kell - mondta az InfoRádiónak Jankovics Marcell jelképkutató.

Az etnográfus hozzátette: a legismertebb téltemető szertartás Magyarországon Mohácson zajlik.

A farsangi szokáskör valójában halottasjáték, gúnyolódás a télen; azok a maszkák, amelyeket ilyenkor az emberek felöltenek, alapvetően a temetési szertartásokra asszociálnak - közölte Jankovics Marcell.

A karnevál hercege nem más, mint a halálisten megújított alakja - ez már az ősi perzsa szokásokban megjelenik, Jáma istenre vonatkozik - fűzte hozzá a jelképkutató.

A szokásrendszer elsősorban a mediterráneum területén van jelen: a karneváli menetben a maszkák színeinek is komoly jelentésük van. A fekete és a fehér a halált jelképezi, a hamura és a csontra utal.

Bár a szokásokban jelen van a halál szimbólumrendszere, sok humorral keverednek, hiszen ez mégis az öröm, a vidámság ünnepe - magyarázta Jankovics Marcell.

Különleges népszokás még a farsangot szimbolizáló bábu elégetése, amiről már Julius cézár is beszámol egyik művében a kelta gallokról szólva. Itt a lényeg a tűzgyújtás, amikor az emberek máglyát raknak a télen felhalmozódott szemétből, illetve a metszésből visszamaradt venyigék, rőzse elégetése - mondta a jelképkutató.

Jankovics Marcell hozzáfűzte: e szokás a nap tiszteletének időszakából származik, amikor az emberek minden lehetséges eszközzel igyekeztek élénkíteni a fényt és a tüzet.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Így durvult el a vita kedden már napirend előtt a parlamentben

Németh Balázs és Pócs János felszólalása után a Tisza-frakció egyszer csak elhagyta az üléstermet, Bóka János pedig egy éles hasonlattal bírálta Magyar Péter retorikáját, aki napirend előtt szintén újra szót kapott személyes érintettség okán.
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. július 12. 08:52
×
×