Valószínűsíthetjük azt, hogy baloldali kormány következik Svédországban, viszont azt is mondják a szakértők, hogy egészen csütörtökig kell várnunk arra, hogy megtudhassuk, hogy mi is a pontos végeredmény, hiszen a pártok, illetve a két pártcsaládnak a koalíciója gyakorlatilag fej-fej mellett áll. Erről beszélt az InfoRádióban Németh Viktória.

Hozzátette: a svéd rendszer, illetve az a politikai kultúra,

ami Svédországban kialakult, rendkívül sajátos, hiszen most a jobboldali kormány esetén azt láttuk, hogy a 20 százalékon álló svéd demokraták lényegében kívülről támogatták a kormányt és nem voltak a kormánynak a részei.

A makroelemző szerint a Svéd Demokraták egy külön pólust képviselnek a svéd politikai palettán belül. Ők azok, akik a leginkább ragaszkodnak bizonyos kérdésekhez. Egyik zászlóshajós hajójuk éppen a migrációs kérdés, amely egyébként nem csupán a svéd választókat mozgatja, hanem gyakorlatilag a teljes svéd politikai palettet sokkal zártabbá tette a migrációval szemben.

Kifejtette: a svéd gazdaságban és az egész politikai rendszerben is nagy fordulatok történtek. Ebben különösen érdekes esemény az, hogy csatlakoztak a NATO-hoz, miután évtizedekig az egész hidegháború alatt semlegesek maradtak, és a másik ilyen fontos kérdés az az, hogy a gazdaság milyen irányba menjen tovább.

„Hagyományosan a svéd állam rendkívül bőkezű, nagyon nagy támogatásokat ad, és a szociáldemokraták, illetve a velük szövetségesek, akik most feltételezhetően megnyerték a választásokat, ezt az irányt vinnék tovább, különadókat, például bankadót vezetnének be, hogy ezeket a bőkezű szociális kiadásokat tudják támogatni, miközben pedig a jobboldali koalíció a szigor mellett van” – hangsúlyozta Németh Viktória.

„Svédországban nagyon alacsony az államadósság szintje, a GDP 35 százaléka, és ők ezt szeretnék is a jövőben megtartani, és a gazdasági növekedést pedig adócsökkentéssel szeretnék elérni”

– tette hozzá.

A külpolitikai szakértő kiemelte, hogy az elmúlt, hosszabb időszakban a környező országokkal összehasonlítva dinamikusan fejlődött a svéd gazdaság, de ez a 2 százalékos növekedés elmarad a világ országainak átlagában látott kicsivel több, mint 3 százaléktól.

„Svédország esetében látunk nagyobb kiingásokat, emiatt pedig sok esetben az volt a kérdés, hogy szorosabbra fűzzék-e az integrációt az Európai Unióval, például az euró bevezetésén keresztül. Azonban azt látjuk, hogy a svéd társadalom a 2003-as népszavazás eurót elutasító döntése mellett továbbra is kitart” – fogalmazott Németh Viktória.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.