Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.53
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

Júdás mégsem volt áruló?

Egy dokumentum szerint Júdás nem árulta el Jézust, csak tanítójának kérését teljesítette akkor, amikor feladta őt a rómaiaknak. Tomka Miklós vallásszociológus szerint az irat nem tekinthető evangéliumnak, mivel nem a keresztény felfogást tükrözi.

A kopt nyelven, papiruszra írt Júdás-szöveg az 1970-es években Egyiptomban került elő, és mára beigazolódott, hogy több mint 1700 éves. Annyi biztos, hogy a harmadik századból már van említés róla, 150 körül születhetett a dokumentum. De a rá vonatkozó másodlagos források 200 utániak.

Akkor miért nincs a köztudatban, hogy miről is szól ez az evangélium?

Ez nem evangélium. A keresztény szóhasználat azt a négy iratot nevezi evangéliumnak, amelyek a Jézus történet elmesélésének hiteles forrásának tekinthető. Sok olyan történet létezik, amely többé-kevésbé korabeli, de a hívő közösség, az egyház nem tartottak hitelesnek. A történeti és vallási besorolás ezeket apokrif iratoknak tekinti.

Ez mit jelent?

Azt, hogy korabeli. Aki leírta, az valószínűleg így emlékezett vissza, de a személyes visszaemlékezés nem egyezik a hívő közösség visszaemlékezésével.

Azért nem nyert elfogadást a keresztény egyházak körében, mert ellenkezik azok felfogásával?

Tárgyi és értelmezési különbségek vannak, de lehet igazságalapja a dokumentumnak. A bibliatudomány egységesen úgy gondolja, hogy a leírtak jelentős része hitelesnek tekinthető, de nem az egésze.

Az Újszövetség szerint az árulónak titulált Júdás kiadta Jézust a főpapoknak, Júdás viszont állítólag azt írja, hogy Jézus erre maga kérte őt.

Ezzel az irattal kapcsolatban ez az alapkérdés.

Hogy áruló-e Júdás, vagy sem?

Igen. Az irat egyértelműen egy nem keresztény szellemáramlatot tükröz a test és lélek elválasztásában. A keresztények emlékezete szerint Jézus többször elítélően szólt Júdásról, mondott olyat is, hogy jobb lett volna meg sem születnie, sejtetve, hogy ezért a tettéért pokolra jutott.

Az iratok szerint korábban Jézus azt mondhatta Júdásnak: különb leszel mindegyikőjüknél, hiszen te áldozod fel az embert, akit magamra öltöttem.

Ez az "embert, akit magamra öltöttem" formula a szellem és a test a kereszténységgel nem egyező értelmezése. Ez abban a korban meglehetősen elterjedt volt, de a kereszténység mindig is elutasította.

Nyerhetnek ezek az iratok valaha is létjogosultságot?

Igen is, meg nem is. Abban az értelemben nem, hogy a keresztény egyházak nem fogják mértékadónak tekinteni, abban az értelemben viszont igen, hogy tanulságosak. Akármilyen szövegtöredék, amelyet találunk, egyértelműen gazdagítja a Jézusról és koráról szóló tudásunkat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×