Az amerikai elnök július 30-án történelmi áttörésként jelentette be, hogy a Hamász és a Gázai övezet valamennyi fegyveres csoportja beleegyezett a teljes fegyverletételbe. A leszerelés kereteit egy 15 pontos akcióterv rögzíti.

A július végén bejelentett dokumentum abból a szempontból fontos fejlemény, hogy kimozdította a holtpontról a tavaly októberben megkötött tűzszünet utáni helyzetet és azt a korábbi tervet, amit a Trump-adminisztráció megalkotott – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban, hozzátéve: a túszokat akkor szabadon engedték, Izrael is visszább vonult a Gázai övezetben és egy pufferzónát tart az ellenőrzése alatt, de megálltak a folyamatok a tavasz során.

Nyilván elsősorban az iráni háború miatt teljesen máshová került az Egyesült Államok és Izrael fókusza. A 15 pontos terv ezt az állóvizet próbálta újra fölkavarni. Nagyon fontos lenne a Hamász és minden palesztin fegyveres frakció lefegyverzése, mert ez a kulcs ahhoz, hogy valóban

• elkezdődhessen a Gázai-övezet újjáépítése,
• megérkezzen az az adminisztratív testület, az a Gáza szervezéséért, a gázai újjáépítés lebonyolításáért felelős politikai szervezet, amely egyébként már megalakult,
• megérkezzen az a nemzetközi békefenntartó erő, amely szintén már létrejött a Béketanács alatt, és
• elkezdődjön a gázai rehabilitáció

– fogalmazott a szakértő. A legvitásabb, legtöbbet kritizált pont a lefegyverzés időzítése. Az ügyben van a Hamász és Izrael között egyet nem értés, ami abból fakad, hogy akkor kinek kellene először lépnie: először a Hamásznak kell letennie a fegyvert, és azután induljon meg az izraeli kivonulás, vagy éppen fordítva, Izrael kezdjen el jobban visszavonulni az övezetből, és akkor tegye le a Hamász a fegyvert.

Úgy tűnik, hogy sikerül áthidalni ezt a szakadékot, és a Hamász fogja megtenni az első lépéseket,

de mindez még várat magára – mondta a szakértő, hozzátéve ugyanakkor, hogy az egész megállapodás Izraelben korántsem nyert pozitív fogadtatást, olyannyira, hogy az elmúlt napokban hosszasabb várakozás után, de a Netanjahu-kabinet végül el is utasította ebben a formájában.

„Ennek az elsődleges oka leginkább belpolitikai, hiszen egy választási kampány időszakában vagyunk Izraelben, októberben tartják a szavazást, és mint minden, ez a megállapodás is azonnal a belpolitikai csatározások középpontjába került. Minden irányból elkezdték kritizálni, mind a Netanjahu-párt kormánykoalíciós szövetségesei, mind az ellenzéki erők, különböző okok miatt. De a lényeg az, hogy

jelenleg úgy tűnik, Izrael nem akar egyetlenegy fűszálat sem megmozdítani Gázában, amíg a választási időszak tart,

mert ez Netanjahu számára inkább politikai kockázat. Zárt ajtók mögött, a színfalak mögött valószínűleg van egyfajta megegyezés is a Netanjahu-kormány és a Trump-adminisztráció között, hogy a választásokig ezt a kérdést most inkább nem bolygatják, hanem majd utána visszatérnek rá” – fogalmazott Nagy Dávid.

Szerinte annak esélye, hogy valaha is létrejöjjön egy önálló Palesztina, akár csak a Gázai-övezetben, távolabb van, mint valaha. A 2023. október 7-i események után Izraelben még inkább felerősödtek azok a hangok – nemcsak a mostani kormányban, de úgy általánosságban az izraeli politikai pártok szinte mindegyikében –, hogy a biztonsági aggályok miatt nincs valóságalapja most egy palesztin állam létrejöttének.

„Sokan úgy tekintenek a Gázai-övezetre, mint ami kicsiben modellezte Palesztina megalakítását. 2005-ben Izrael teljesen kivonta az erőit a Gázai-övezetből, és hagyta, hogy a gázaiak saját kormányt válasszanak és saját magukat igazgassák. Ennek sokak szerint az lett a kifutása, hogy 2023. október 7-én egy nagyon súlyos terrortámadást indítottak Izraellel szemben. Tehát akik erre felhívják a figyelmet, azzal érvelnek, hogy egy palesztin állam létrejötte egy nagyon hasonló helyzetet szülne, és egy ilyen állam megalakulása csak azt a célt szolgálná, hogy minél előbb indítsanak Izrael ellen egy újabb támadást. Egyébként a társadalom hozzáállása is nagyon sokat változott az elmúlt években:

sem az izraeli, sem a palesztin lakosság többsége most nem tartja reálisnak, hogy megalakuljon a palesztin állam”

– mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.