Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Teherhajók és olajszállító tartályhajók a Hormuzi-szorostól keletre fekvõ Ománi-öbölben 2026. június 16-án. Két nappal korábban Irán és a síita országot támadó Egyesült Államok elõzetes megállapodást kötött a két és fél hónapja tartó harcok lezárásáról. Azóta legalább három iráni tanker és két iráni teherhajó haladt át akadálytalanul az Ománi-öblön, az Egyesült Államok által felügyelt tengeri blokádzónán. A keretmegállapodást június 19-én írják alá Genfben.
Nyitókép: -

Donald Trump úgy tudta, hogy megegyeztek Iránnal, aztán jött a bombázás

Az Egyesült Államok szombaton ismét megegyezett Iránnal, közvetlenül mielőtt iráni részről újabb támadás ért egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – közölte Donald Trump amerikai elnök.

Az elnök a CNN és az NBC News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúkban elmondta, hogy Irán minden amerikai igény teljesítésébe beleegyezett, majd "hirtelen", "két órával később" drónnal támadtak meg egy hajót.

"Beteg emberek, valami nincs rendben velük"

– fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy a szombat éjszaka végrehajtott amerikai válaszcsapás "nagyon erőteljes" volt.

Az elnök az NBC News televíziónak adott interjúban megerősítette a Középső Parancsnokság vasárnap reggeli közleményét arról, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll a forgalom előtt.

A beszámolók szerint szombaton Irán külügyminisztere Ománban tárgyalt, ahol közvetítők útján egyeztetett az Egyesült Államok képviselőivel.

Michael Waltz, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete a Fox News hírtelevízióban arról beszélt, hogy az Irán elleni válaszcsapás ellenére a technikai szintű egyeztetések folytatódnak az iráni atomprogramról, az atomlétesítmények ellenőrzésének körülményeiről.

Hangsúlyozta, hogy a szombaton éjszaka végrehajtott amerikai légicsapás Donald Trump elnök utasítására arányos válasz volt Iránnak. Közölte, hogy az elsődleges célpontok a Hormuzi-szoroshoz közeli iráni partokon elhelyezkedő radarlétesítmények, valamint drónok és rakétaállások volt, amelyekkel Irán a vízi közlekedést fenyegetni képes.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×