Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A német hadsereg 104-es harckocsizászlóaljának új Leopard 2 A7V tankjai az ünnepélyes átadásukon a bajorországi Pfreimd laktanyájában 2023. február 3-án. A Krauss-Maffei-Wegmann német hadiipari vállalat gyártotta Leopard 2 harckocsikat 1979-ben állította hadrendbe az ország hadserege, a Bundeswehr, amelynek azóta is a fő harckocsitípusa. A Leopard 2-es sorozat legutóbbi fejlesztésű A7V alváltozatának tömege mintegy 67 tonna, beszerzési ára darabonként 15-20 millió euró (5,9- 7,9 milliárd forint) között van. Valamennyi korábbi Leopard 2 típus továbbfejleszthető erre a variánsra, a Bundeswehr összesen 150 darab A6-ot fejleszt tovább.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Jön a kötelező tartalékos-kiképzés a legerősebb európai hadseregben

Németország is beállt az öreg kontinensen terjedő, a haderő megerősítését szolgáló trendhez.

A német kormány jóváhagyott két törvényjavaslatot is, amelyek az ország védelmi képességeinek megerősítését célozzák. Berlin feltett szándéka, hogy megerősítse a Bundeswehr tartalékos erőit a döntés által, valamint a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet szentelne a katonai infrastruktúra megerősítésének – írja a Deutsche Welle híradása nyomán a Portfolio.

A döntésnek megfelelően kötelezővé válnának a katonai kiképzések a tartalékosok számára, előírva nekik a rendszeres kiképzéseken való részvételt. Ez kiküszöbölné a jelenleg érvényben lévő szabályozás pontatlanságait, vagyis a tartalékosokat most csak a saját a és a munkáltatójuk beleegyezésével lehet behívni. A tartalékosoknak vagy a munkáltatójuknak továbbra is lehetősége lenne kifogásolni a behívást, ugyanakkor már csak kérvényezhetik annak elhalasztását. Ha indokolt, a behívottak felmentést is kaphatnak a kötelezettség alól.

A jogszabály-módosítás értelmében mindenki számára kötelezővé válik a tartalékos kiképzés, aki 45 éves koráig legalább 6 hónapos önkéntes katonai szolgálatot teljesített.

A legalább 1 évet teljesítők és a szerződésesek számára mindez 65 éves korig érvényben marad. A jelentős reformmal Németországnak az a célja, hogy a Bundeswehr létszámát mintegy 460 ezer fősre növelje 2035-re. Ezzel Berlin illeszkedni akar a NATO jelentős kiadásnövelési terveihez.

A második törvénnyel a kormány a katonai infrastrukturális beruházások felpörgetését szorgalmazza. Az ilyen típusú beruházások „kiemelt közérdekűnek” számítanak majd, ezzel felülírva például a környezetvédelmi aggályokat. A német vezetés azt reméli az elképzeléstől, hogy csökkenti az aggályokat és felgyorsítja az építési munkálatokat.

A projektekkel kapcsolatos jogi vitákat a Szövetségi Közigazgatási Bíróság tárgyalja majd, hogy elkerüljék a hosszadalmas eljárásokat. A környezetvédelmi érdekek érvényesülése érdekében a Bundeswehrnek ugyanakkor kártérítést kell fizetnie. A két törvényjavaslat hamarosan a Bundestag elé is kerülhet.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×