Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Az Európai Unió zászlója, közepén egy lakattal.
Nyitókép: Pixabay

Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Az Európai Bizottság külön eljárást javasol az új uniós csatlakozók esetében. Lényegében egy 15 éves próbaidőszakot vezetnének be, és akár a szavazati jogától is megfoszthatnák az új tagállamot, ha az uniós értékekkel szemben lépne fel. Az eljárást nem titkolt módon a nyugat-balkáni országok tervezett csatlakozása miatt vezetnék be. Az új módszerről Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Két tényező létezik, amely az Európai Bizottságot arra ösztönzi, hogy szükséges a csatlakozás utáni mechanizmusok a kiépítése. Egyrészt van egy erős törekvés az Európai Unión belül – aminek az Európai Bizottság adja meg a dinamikáját –, hogy minél gyorsabban legalább egy, de akár kettő-három nyugat-balkáni ország csatlakozhasson az Európai Unióhoz, másrészt pedig van egy olyan félelem, hogy az új tagállamok jogállamisági helyzete nem érné el azt a szintet, amely megkövetelt lenne még a tagság előtt vagy a tagság után.

A fentiek miatt azt a következtetést vonták le, hogy a jövőben jobb lenne egy 15 éves „próbaidő”.

„Mind a hat nyugat-balkáni ország jogállamisági helyzete ad olyan alapot az Európai Bizottságnak, de különösképpen számos uniós tagállamnak, ami felveti azt a kérdést is, hogy ők jogállamisági szempontból megfelelően felkészültek-e, illetve felkészültek tudnak-e maradni teljes jogú tagságra” – mondta az InfoRádió kérdésére a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Németh Ferenc hozzátette: ez egy erős üzenet a már az Európai Unióban lévő országok számára is. Rájuk nem vonatkozna persze a 15 éves „átmeneti” időszak, de maga az inspiráció abból következett, hogy több országban – Magyarországon, Lengyelországban, de Bulgáriában vagy Szlovéniában is – vannak, illetve voltak olyan időszakok, amikor a jogállamisági problémáik miatt „inkább destruktív politikát” folytattak a szakértő szerint az uniós berkeken belül.

Arra a kérdésre, hogy megoldás lehetne-e későbbre tolni a csatlakozásnak a lehetőségét, a kutató kifejtette: véleménye szerint akkor kell felvenni ezen országokat, amikor a belső reformjaik megvalósultak, és mind az Európai Bizottság, mind pedig a tagállamok elvárásainak megfelelnek az elért reformok.

Ettől függetlenül érdemesnek látja kiemelni azt, hogy az EU bővítéspolitikájában fontos az európai bizottság dinamizmusa, viszont a végső szó mindig a tagállamok kezében van.

„Az Európai Bizottság részéről érkező kezdeményezések, mint amilyen a mostani is, több problémára próbálnak egyszerre választ találni. Ezen problémák egyike az, hogy számos nyugat- és észak-európai uniós ország szkeptikus a bővítéssel kapcsolatban, szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az újonnan felvételre kerülő országok jogállamisági szempontból nem válnak olyan problematikussá, mint amilyen például Magyarország, Lengyelország vagy egyes időkben Szlovénia volt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért biztosítana magának egy hosszú időszakot a bizottság, hogy az adott országot kontroll alatt tartsa.

Kiemelte még, hogy ez egyelőre az Európai Bizottságnak csak egy terve, ami akkor valósulhat meg, ha arról a tagállamok megegyeznek. A bemutatott dokumentumban foglaltakra, az ott nevesített 15 éves mechanizmusokra, klauzulákra még reagálniuk kell a tagjelölt országoknak a Balkánon, illetve az is kérdés, hogyan reagálnak az uniós tagállamok.

Németh Ferenc jogosnak tartja azokat a kritikákat, hogy mindez teremthetne kétféle tagságot az Európai Unióban, és korlátozná az új tagállamok mozgásterét a régebbi tagországokéhoz képest, további törésvonalakat létrehozva a már kibővült közösségben. „Elég, ha arra gondolunk, hogy még a 2004-ben vagy azután csatlakozott országokra is, több mint 20-25 év távlatából, új tagországokként hivatkoznak a régi nyugat-európai tagállamok” – jegyezte meg.

A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

A 14–19 éves magyar fiatalok csaknem harmada lelki, magánéleti kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordul az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készült kutatás szerint. Miért könnyebb egy chatbotnak megnyílni, mik ennek a kockázatai, és hogyan maradhat meg a bizalom a gyerek és a szülő között? Az InfoRádió Csibi Zsannát, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársát, pszichológust kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×