Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Olajárak változásai.
Nyitókép: Getty Images / Petrus

Az ukránok kilőtték az orosz olajexport jó részét

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások jelentős veszteséget okoztak Moszkvának.

A több mint egy hete kezdődött támadások következtében súlyos károk érték a Balti-tenger legnagyobb kikötőjét, a még épülőfélben lévő Uszty-Lugát. Az ukrán határtól mintegy 800 kilométerre északra található Primorszk kikötőjében ugyancsak komoly a pusztítás.

Mindkettő kiemelkedő jelentőségű az orosz olajexport szempontjából, ugyanis

2025-ben Uszty-Lugából a teljes kivitel 22 százaléka, Primorszkoból pedig 20 százaléka indult a vevők felé

– közölte a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea).

Márpedig a legfrissebb adatok szerint március 26-án és 27-én Oroszország balti-tengeri kikötőiben egyetlen hajót sem töltöttek meg olajjal. Ez volt az első olyan, két egymást követő nap, amikor teljesen leállt az orosz olajszállítás a Baltikumból, amióta 2022-ben kitört az ukrajnai háború.

A BBC arról számolt be, hogy a két kikötőről készült műholdas felvételeken óriási füstöt és tüzeket látni. A közelükben lévő Kirisi olajfinomítóban ugyancsak elképesztő pusztítást mutatnak fényképek. A brit média cég ezek alapján biztosra veszi:

Primorszk – legalább nyolc olajtároló megsemmisült vagy megrongálódott

Uszty-Luga – legalább nyolc olajtartály megsemmisült vagy megrongálódott

Kiriszi – legalább két tartály megrongálódott

A földfelszín hőforrásait figyelő NASA műhold, a „FIRM” azt érzékelte, hogy Primorszkban hétfőn reggel, Uszty-Lugában pedig még aznap kora délután is heves tüzek tomboltak. Ezzel szemben a Leningrádi körzet kormányzója azt állította, hogy a tüzeket már vasárnap eloltották. Alekszander Drozgyenko azt is közölte, hogy a támadásokban senki sem sérült meg.

Az ukrán drónegységek parancsnoka, a magyar származású Robert Brovgyi (Bródi Róbert) azt nyilatkozta, hogy március 23-28 között sorozatos támadásokat intéztek a balti-tengeri orosz olajexport három kulcsfontságú létesítménye ellen. A „Magyar" becenevű katonatiszt szerint arra törekszenek, hogy a dróncsapásokkal hátráltassák az Ukrajnát támadó orosz alakulatok üzemanyag-ellátását és minél nagyobb kárt okozzanak az olajkivitelben. Az ukrán hadsereg úgy értesült, hogy főleg a kiriszi finomítóból szállítják a benzint és a gázolajat a fronton harcoló csapatokhoz.

A már idézett finnországi kutatóintézet ezt azzal egészítette ki: nyilván az ukránok másik célja az, hogy visszavágják azt a jelentős többletbevételt, amit az oroszok az Öböl-válság miatt hirtelen felszökött olajárakon keresnek. A Crea számításai azt mutatják, hogy Moszkva március utolsó három hetében majdnem kilenc és fél milliárd dollárnyi (kb. 3160 milliárd forintnyi) extraprofitot zsebelt be.

Volodimir Zelenszkij el is árulta, hogy

a Kijevvel szövetséges államok a napokban azt kérték, hogy ne támadják tovább az orosz olajlétesítményeket, mert azzal csak még jobban felnyomják az árakat.

Az ukrán elnök azonban azt válaszolta, hogy mindaddig folytatják a dróncsapásokat, ameddig Oroszország nem hagy fel az ukrán kritikus infrastruktúra rombolásával.

Az egyik brit biztonságpolitikai elemző központ munkatársa azt mondta a BBC-nek, hogy az amerikaiak előbb-utóbb mégiscsak ráveszik az ukránokat a támadások felfüggesztésére. Alexander Lord úgy fogalmazott: minél tovább tart az Irán elleni háború, annál valószínűbb, hogy „az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára. Washingtonnak is az lenne az érdeke, hogy az ukránok leállítsák ezeket a célzott csapásokat, mert ezzel segíthetnek visszaszorítani az olajárakat.”

Címlapról ajánljuk
Szakértő: alkotmányjogi és nemzetközi jogi követelményeknek is meg kell felelnie az új klímatörvénynek

Szakértő: alkotmányjogi és nemzetközi jogi követelményeknek is meg kell felelnie az új klímatörvénynek

Az eddigi klímatörvény legnagyobb problémája az volt, hogy nem határozott meg felelősöket és határidőket, sőt, olyan mechanizmust sem, amellyel nyomon lehetett volna követni a vállalások teljesülését vagy elmaradását – mondta az InfoRádióban Sulyok Katalin, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja. A szakértő szerint ezért az új klímatörvénynek már konkrét, számonkérhető célokat, egyértelmű felelősségi köröket és a végrehajtást ellenőrző garanciákat is tartalmaznia kell.

Süllyednek – három évtizede nem látott nehézségű munka kezdődött Paksnál, Magyar Péter tájékoztatott

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×