Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
326.48
bux:
0
2026. november 6. péntek Lénárd
Olajárak változásai.
Nyitókép: Getty Images / Petrus

Az ukránok kilőtték az orosz olajexport jó részét

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások jelentős veszteséget okoztak Moszkvának.

A több mint egy hete kezdődött támadások következtében súlyos károk érték a Balti-tenger legnagyobb kikötőjét, a még épülőfélben lévő Uszty-Lugát. Az ukrán határtól mintegy 800 kilométerre északra található Primorszk kikötőjében ugyancsak komoly a pusztítás.

Mindkettő kiemelkedő jelentőségű az orosz olajexport szempontjából, ugyanis

2025-ben Uszty-Lugából a teljes kivitel 22 százaléka, Primorszkoból pedig 20 százaléka indult a vevők felé

– közölte a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea).

Márpedig a legfrissebb adatok szerint március 26-án és 27-én Oroszország balti-tengeri kikötőiben egyetlen hajót sem töltöttek meg olajjal. Ez volt az első olyan, két egymást követő nap, amikor teljesen leállt az orosz olajszállítás a Baltikumból, amióta 2022-ben kitört az ukrajnai háború.

A BBC arról számolt be, hogy a két kikötőről készült műholdas felvételeken óriási füstöt és tüzeket látni. A közelükben lévő Kirisi olajfinomítóban ugyancsak elképesztő pusztítást mutatnak fényképek. A brit média cég ezek alapján biztosra veszi:

Primorszk – legalább nyolc olajtároló megsemmisült vagy megrongálódott

Uszty-Luga – legalább nyolc olajtartály megsemmisült vagy megrongálódott

Kiriszi – legalább két tartály megrongálódott

A földfelszín hőforrásait figyelő NASA műhold, a „FIRM” azt érzékelte, hogy Primorszkban hétfőn reggel, Uszty-Lugában pedig még aznap kora délután is heves tüzek tomboltak. Ezzel szemben a Leningrádi körzet kormányzója azt állította, hogy a tüzeket már vasárnap eloltották. Alekszander Drozgyenko azt is közölte, hogy a támadásokban senki sem sérült meg.

Az ukrán drónegységek parancsnoka, a magyar származású Robert Brovgyi (Bródi Róbert) azt nyilatkozta, hogy március 23-28 között sorozatos támadásokat intéztek a balti-tengeri orosz olajexport három kulcsfontságú létesítménye ellen. A „Magyar" becenevű katonatiszt szerint arra törekszenek, hogy a dróncsapásokkal hátráltassák az Ukrajnát támadó orosz alakulatok üzemanyag-ellátását és minél nagyobb kárt okozzanak az olajkivitelben. Az ukrán hadsereg úgy értesült, hogy főleg a kiriszi finomítóból szállítják a benzint és a gázolajat a fronton harcoló csapatokhoz.

A már idézett finnországi kutatóintézet ezt azzal egészítette ki: nyilván az ukránok másik célja az, hogy visszavágják azt a jelentős többletbevételt, amit az oroszok az Öböl-válság miatt hirtelen felszökött olajárakon keresnek. A Crea számításai azt mutatják, hogy Moszkva március utolsó három hetében majdnem kilenc és fél milliárd dollárnyi (kb. 3160 milliárd forintnyi) extraprofitot zsebelt be.

Volodimir Zelenszkij el is árulta, hogy

a Kijevvel szövetséges államok a napokban azt kérték, hogy ne támadják tovább az orosz olajlétesítményeket, mert azzal csak még jobban felnyomják az árakat.

Az ukrán elnök azonban azt válaszolta, hogy mindaddig folytatják a dróncsapásokat, ameddig Oroszország nem hagy fel az ukrán kritikus infrastruktúra rombolásával.

Az egyik brit biztonságpolitikai elemző központ munkatársa azt mondta a BBC-nek, hogy az amerikaiak előbb-utóbb mégiscsak ráveszik az ukránokat a támadások felfüggesztésére. Alexander Lord úgy fogalmazott: minél tovább tart az Irán elleni háború, annál valószínűbb, hogy „az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára. Washingtonnak is az lenne az érdeke, hogy az ukránok leállítsák ezeket a célzott csapásokat, mert ezzel segíthetnek visszaszorítani az olajárakat.”

Címlapról ajánljuk
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Félnek a befektetők, veszik a dollárt

Félnek a befektetők, veszik a dollárt

Hatalmasat estek tegnap a mesterséges intelligenciához kötődő részvények, és a zuhanás hatása több más piacra is átterjedt. A befektetők az amerikai kötvényekben és a dollárban kerestek menedéket, miközben az olaj ára is emelkedett. Mindez a forintra is komoly nyomást gyakorolt, így a magyar fizetőeszköz reggel 326 körül állt a dollárral és 364,6 körül az euróval szemben. A piacok figyelme ma az euróövezeti konjunktúraadatokra és az amerikai munkaerőpiaci számokra irányul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×