Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Olajárak változásai.
Nyitókép: Getty Images / Petrus

Az ukránok kilőtték az orosz olajexport jó részét

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások jelentős veszteséget okoztak Moszkvának.

A több mint egy hete kezdődött támadások következtében súlyos károk érték a Balti-tenger legnagyobb kikötőjét, a még épülőfélben lévő Uszty-Lugát. Az ukrán határtól mintegy 800 kilométerre északra található Primorszk kikötőjében ugyancsak komoly a pusztítás.

Mindkettő kiemelkedő jelentőségű az orosz olajexport szempontjából, ugyanis

2025-ben Uszty-Lugából a teljes kivitel 22 százaléka, Primorszkoból pedig 20 százaléka indult a vevők felé

– közölte a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea).

Márpedig a legfrissebb adatok szerint március 26-án és 27-én Oroszország balti-tengeri kikötőiben egyetlen hajót sem töltöttek meg olajjal. Ez volt az első olyan, két egymást követő nap, amikor teljesen leállt az orosz olajszállítás a Baltikumból, amióta 2022-ben kitört az ukrajnai háború.

A BBC arról számolt be, hogy a két kikötőről készült műholdas felvételeken óriási füstöt és tüzeket látni. A közelükben lévő Kirisi olajfinomítóban ugyancsak elképesztő pusztítást mutatnak fényképek. A brit média cég ezek alapján biztosra veszi:

Primorszk – legalább nyolc olajtároló megsemmisült vagy megrongálódott

Uszty-Luga – legalább nyolc olajtartály megsemmisült vagy megrongálódott

Kiriszi – legalább két tartály megrongálódott

A földfelszín hőforrásait figyelő NASA műhold, a „FIRM” azt érzékelte, hogy Primorszkban hétfőn reggel, Uszty-Lugában pedig még aznap kora délután is heves tüzek tomboltak. Ezzel szemben a Leningrádi körzet kormányzója azt állította, hogy a tüzeket már vasárnap eloltották. Alekszander Drozgyenko azt is közölte, hogy a támadásokban senki sem sérült meg.

Az ukrán drónegységek parancsnoka, a magyar származású Robert Brovgyi (Bródi Róbert) azt nyilatkozta, hogy március 23-28 között sorozatos támadásokat intéztek a balti-tengeri orosz olajexport három kulcsfontságú létesítménye ellen. A „Magyar" becenevű katonatiszt szerint arra törekszenek, hogy a dróncsapásokkal hátráltassák az Ukrajnát támadó orosz alakulatok üzemanyag-ellátását és minél nagyobb kárt okozzanak az olajkivitelben. Az ukrán hadsereg úgy értesült, hogy főleg a kiriszi finomítóból szállítják a benzint és a gázolajat a fronton harcoló csapatokhoz.

A már idézett finnországi kutatóintézet ezt azzal egészítette ki: nyilván az ukránok másik célja az, hogy visszavágják azt a jelentős többletbevételt, amit az oroszok az Öböl-válság miatt hirtelen felszökött olajárakon keresnek. A Crea számításai azt mutatják, hogy Moszkva március utolsó három hetében majdnem kilenc és fél milliárd dollárnyi (kb. 3160 milliárd forintnyi) extraprofitot zsebelt be.

Volodimir Zelenszkij el is árulta, hogy

a Kijevvel szövetséges államok a napokban azt kérték, hogy ne támadják tovább az orosz olajlétesítményeket, mert azzal csak még jobban felnyomják az árakat.

Az ukrán elnök azonban azt válaszolta, hogy mindaddig folytatják a dróncsapásokat, ameddig Oroszország nem hagy fel az ukrán kritikus infrastruktúra rombolásával.

Az egyik brit biztonságpolitikai elemző központ munkatársa azt mondta a BBC-nek, hogy az amerikaiak előbb-utóbb mégiscsak ráveszik az ukránokat a támadások felfüggesztésére. Alexander Lord úgy fogalmazott: minél tovább tart az Irán elleni háború, annál valószínűbb, hogy „az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni Ukrajnára. Washingtonnak is az lenne az érdeke, hogy az ukránok leállítsák ezeket a célzott csapásokat, mert ezzel segíthetnek visszaszorítani az olajárakat.”

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Vegyes teljesítménnyel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék, miközben a magyar részvénypiac gyengült, a vezető hazai részvények pedig eltérően teljesítettek. Az amerikai tőzsdéken szintén az eladók kerültek fölénybe. A befektetői hangulatra a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adat is hatással van, amely az emelkedő olajárakkal és a kedvező beszerzésimenedzser-indexekkel együtt erősebb gazdasági képet rajzol. Mindez új megvilágításba helyezheti a Fed közelgő kamatdöntését, miközben a bérdinamika mérséklődése tompíthatja a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomást. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×