Infostart.hu
eur:
354.27
usd:
310.12
bux:
139081.97
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A reformok jelentenék a válságból való kiutat a német kormánykoalíció számára

Az egymást követő márciusi tartományi választási kudarcok után nehéz hónapok várnak a a CDU/CSU és az SPD alkotta kormánykoalícióra. Különösen a szociáldemokraták támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt, de országos népszerűséggel a Friedrich Merz kancellár vezette konzervatívok sem büszkélkedhetnek. Mindennek ellenére a jövőt továbbra is együtt képzelik, és a kilábalást a beígért, de mindeddig elmaradt reformok útnak indításától remélik.

A koalíciós pártok között teljes az egyetértés, hogy az elkövetkező hónapokban bizonyítani kell. Az idő rendkívüli módon szorít, szeptemberben további három tartományban tartanak választásokat, és közülük kettőben, az egykori NDK-hoz tartozott Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában az ellenzéki radikális jobboldali AfD fölényes győzelme várható.

A legfrissebb országos felmérések arról tanúskodnak, hogy egy most vasárnap tartandó országos parlamenti választásokon a CDU/CSU és az AfD egyaránt 26 százalékot szerezne, míg a 13 százalékos SPD-t még az ellenzéki Zöldek is megelőznék.

Közben a szociáldemokraták pénteken példa nélkülinek számító válságtanácskozásra gyűltek össze, amelyen az SPD vezetőitől kezdve még szerte az országból a polgármesterek is részt vesznek. És még egy adat a válság alátámasztására: a társelnökök, azaz Lars Klingbeil és Bärbel Bas nem csak országosan, de az SPD-tagság körében is felettébb népszerűtlenek.

Értesülések szerint a koalíciós párok vezetői az adókat, a nyugdíjakat és az egészségügyet érintően kezdenék a reformok megvalósítását.

Az ARD közszolgálati médium szerint a kancellár a nyári parlamenti szünetig a kezdeti lépéseket mindenképp meg akarja tenni. A kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder ugyanakkor ezt is későinek tartja, azt hangoztat a, hogy már pünkösdig "tejesíteni kell".

Az első lépéseket már a jövő hét elején megtennék, mégpedig az egészségügyet érintően. Eszerint javaslatokat vitatnak meg a több mint 70 millió biztosítottat érintő egészségbiztosítási alapok pénzügyi stabilizálására.

Ugyancsak legsürgősebb teendők közé tartozna a jövedelemadó reformja. Ennek lényege az a korábbi ígéret, amely szerint csökkenteni kívánják az alacsony és közepes jövedelműek vonatkozó adóját. Eszerint a 3000 és 4000 euró között keresőknek "érezhető enyhülést" kellene tapasztalniuk.

Ezzel árhuzamosan az eddigi legmagasabb adókulcs módosítása, gyakorlatilag emelése is napirendre kerül. Ennek fő szószólója a szociáldemokrata alkancellár, egyben pénzügyminiszter Lars Klingbeil, aki szerint az ezzel kapcsolatos "teher" a legmagasabb keresetűeket és a nagy örökséggel rendelkezőket sújtaná.

Garantálni kívánják a nyugdíjak stabilitását is. Ennek előkészítése egy illetékes bizottság feladata, lényege pedig 48 százalékos nyugdíjgarancia-szint 2031-től való biztosítása. Egyelőre vitatott meg a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, amit különösen a konzervatívok szorgalmaznak.

Napirendre kerül a munkaidő reformja is. A CDU/CSU heti rugalmas munkaidőt szorgalmaz, míg az SPD kitart a napi nyolcórás munka mellett.

Várható az is, hogy a koalíciós pártok "első olvasatban" tárgyalnak a más országokhoz képest magasnak tartott energiaköltségek enyhítésének módozatairól, így a villamosenergia-adó csökkentéséről.

Elemzők szerint a koalíció egye nagyobb nyomás alatt áll. A közel-keleti háború következményei, az emelkedő olaj-, üzemanyag- és gázárak azzal fenyegetnek, hogy lassítják a német gazdaság korábban várt minimális növekedését is. Az inflációs ráta jelentősen emelkedhet, különösen akkor, ha a háború tovább tart.

Címlapról ajánljuk
Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

A légkör kaotikus természete miatt 7–10 napnál hosszabb távra nem lehet megbízható vagy pontos időjárás-előrejelzést készíteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Gaál Áron hozzátette: a csapadék-előrejelzés az egyik legkomplexebb feladat a meteorológiában. Azzal együtt valószínű, hogy a mostani „hőkupolának” heves zivatarok vetnek majd véget valamikor a hét közepén.

Orbán Viktor és Magyar Péter is reagált Hajdu János kihallgatásának hírére

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját, Hajdu Jánost. Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai indíttatású eljárásról beszélt és kiállt a volt TEK-parancsnok mellett, míg Magyar Péter kormányfő feltette a kérdést: „Vajon ki lesz a következő?”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Már a tavasz is pokoli forróságot hozhat: brutális változás kapujában áll Európa

Már a tavasz is pokoli forróságot hozhat: brutális változás kapujában áll Európa

Az extrém hőhullámok jelentik Európa legsúlyosabb éghajlati fenyegetését, amelyek a 21. században egyre gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá válnak. Ez a jelenség az üvegházhatású gázok kibocsátásának közvetlen következménye, hatásai pedig ma már szinte minden emberi tevékenységet érintenek az iskolai naptáraktól egészen az egészségügyig - tudósított a Phys.org.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×