Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Célra tart egy hóálcát viselő katona a finn hadsereg Kontio 22 fedőnevű éves hadgyakorlatán az észak-karéliai Nurmes térségében 2022. november 29-én. A skandináv ország szárazföldi haderejének legjelentősebb évenkénti gyakorlatozása az idén november 25. és december 2. között zajlik hozzávetőleg nyolcezer katona részvételével, ebből mintegy 4800 sorkatona, kétezer a tartalékos állományú. A műveletek célja a különféle szervezeti egységek működésének összehangolása, valamint a gyors reagálási képesség fejlesztése az ország légierejével és határőrségével együttműködve.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Tomi Hanninen

Háborús hangulat: Finnország a legrosszabbra készül

Finnországban már a szupermarketeket is elérte a háborús hangulat, derül ki a BBC friss riportjából. Helsinki azután kezdett el felkészülni a legrosszabbra, hogy az orosz hadsereg újból működésbe hozott egy katonai bázist a két ország határánál.

Finnország tudatában van az Oroszország irányából érkező fenyegetésnek, és mindent megtesz azért, hogy a területét érintő invázió esetén a lehető legfelkészültebben reagáljon a konfliktusra – idézi a BBC írását az Index.

Janne Ahtoniemi például pontosan tudja, mit kell tennie, ha Finnországot orosz támadás érné, de nem azért, mert katona. Az S Group nevű országos szupermarketlánc kockázatkezelési igazgatójaként kiemelt feladata, hogy az 5,6 milliós ország élelmezése háború vagy más válsághelyzet esetén is zavartalan maradjon.

Finnország a „totális védelem” nevű stratégiát követi, amely a katonai és civil szféra szoros együttműködésére épül. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta ez az elv még inkább fókuszba került a háborútól való félelem miatt.

A finn kormány tavaly közzétett biztonsági stratégiája alapján a kritikus ágazatokban működő vállalatok – élelmiszeripari cégek, védelmi ipari szereplők, közlekedési és kiberbiztonsági cégek – részletes válságterveket dolgoznak ki, és követik az állami útmutatásokat. A felkészülés a hagyományos fegyveres konfliktusokon kívül a kibertámadásokra, a pénzügyi rendszer elleni támadásokra és a természeti katasztrófákra is kiterjed.

Az érintett élelmiszeripari vállalatok – köztük az S Group riválisa, a Kesko is – törvényi kötelezettség alapján stratégiai készleteket tartanak fenn lisztből, cukorból és étolajból, ezeket az erre a célra kialakított raktárakban vagy földalatti bunkerekben tárolják. Az óvóhelyek tartalék áramfejlesztőkkel vannak felszerelve, írja a BBC.

A felkészülés részeként az állam minden felnőtt finn állampolgártól elvárja, hogy kivegye a részét az ország védelméből.

Frank Martella professzor jó példa erre. A férfi filozófiát tanít a helsinki Aalto Egyetemen, emellett tartalékos haditengerészeti katona, akit vészhelyzet esetén azonnal be lehet hívni a hadseregbe. Martella azt mondta, ha hívják, akkor bevonul, bár szerinte elképzelhető, hogy a finn honvédség inkább a polgári szaktudására támaszkodna.

A finn társadalom által tanúsított vasfegyelem hátterét De Paola Jennifer helsinki pszichológus kutatta. Arra jutott, hogy a 10–12 éves finn gyerekek a boldogságot nem a szórakozással, hanem a biztonsággal azonosítják, a boldogtalanságot pedig a bizonytalansággal. Ez a szemlélet felnőttkorra is megmarad, és szoros összefüggésben áll azzal, hogy a finnek megbíznak az állami intézményekben.

Ennek ellenére a finnek is tudnak titkolózni. Az S Group munkatársa, Ahtoniemi nem volt hajlandó részleteket megosztani a vállalat háborús terveiről, azzal magyarázva, hogy az „bizalmas információ”. Hasonló a helyzet a Keskónál, ahol egy szóvivő azt mondja, hogy „a szokásos gyakorlatunkkal összhangban nem részletezzük a vészhelyzeti terveinket”.

Nyitókép: Egy katona a finn hadsereg Kontio 22 fedőnevű éves hadgyakorlatán az észak-karéliai Nurmes térségében 2022. novemberében.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×