Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
A Titlis felvonó Svájcban.
Nyitókép: Pixabay

Ezért történt a tragikus baleset Svájcban

A sílift gyártója szerint egy váratlan és heves széllökés okozta szerdán egy közép-svájci síparadicsomban a balesetet, amelyben egy kabinos felvonó egy kabinja leszakadt és legurult a meredek hegyoldalban, kioltva a benne tartózkodó egyetlen utas életét.

A váratlanul erős széllökéstől a Titlis Xpress felvonó gondolája oly mértékben kilengett, hogy nekiütközött egy tartóoszlopnak és ennek következtében leszakadt a kötélpályáról – közölte a sajtónak elküldött írásos nyilatkozatában Arno Inauen, a Garaventa cég elnök-vezérigazgatója.

Hangsúlyozta, hogy a baleset idején erős és rohamszerű szél tombolt a térségben.

A cégvezető hangsúlyozta, hogy az Engelberg település és Közép-Svájc legmagasabb hegye, a Titlis között ingázó, 2015-ben üzembe helyezett felvonó a baleset idején kifogástalan műszaki állapotban volt. A sílift 2400 méteres magasságba viszi fel a télisportok kedvelőit.

A terület Svájc egyik legnépszerűbb síüdülőjének számít.

A szerda délelőtt történt balesetben egy környékbeli lakos, egy 61 éves nő vesztette életét.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×