A német gazdaságot immár évek óta recesszió, illetve stagnálás sújtja. A múlt év utolsó harmada már épp a talpra állás csekély jeleit mutatta, a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék 0,3 százalékkal nőtt. Az idei esztendőre további fokozatos növekedést reméltek.
A tekintélyes hetilap, a Die Zeit ezzel összefüggésben szakértőket szólaltatott meg, akik többek között kifogásolták, hogy a múlt évben a kormány hitelből finanszírozott milliárdokat költött infrastrukturális és védelmi célokra. Ez utóbbival kapcsolatban a koalíciót egyre több bírálat éri.
A fellendülés forgatókönyvét egy nem várt „tényező”, nevezetesen a február 28-án kirobbant közel-keleti háború is veszélyezteti. Az emelkedő energiaárak rendkívüli módon megterhelik a gazdaságot: ha több pénzt kell üzemanyagra költeni, kevesebb marad a hazai áruk és szolgáltatások vásárlására. Gazdasági szempontból az olajárak emelkedése rendkívüli terhet jelent.
Az újság utalt arra, hogy a Hormuzi-szoros Irán általi lezárása nem csak az olajszállításokat érinti., a közel három hete tartó harcok következtében több más fontos nyersanyag elérhetősége is szűkülhet. A szakértők szerint különösen igaz ez a mezőgazdaságban szükséges műtrágyára. Ennek következménye az élelmiszerárak emelkedése, ami Németországot sem kerülheti el.
További várható negatív hatás, hogy az árak emelkedése, azaz a magasabb infláció nyomást gyakorol a központi bankokra. Így a Deutsche Bank arra számít, hogy elhúzódó harcok esetén az inflációs ráta magasabb lehet a háborút megelőző előrejelzésnél.
Utalás történt arra is, hogy a vállalatoknak tervezési biztonságra van szükségük ahhoz, hogy nagyobb beruházási projekteket hajtsanak végre. Jelenleg azonban aligha lehet megjósolni, hogy miként alakul a közel-keleti helyzet
Ez a bizonytalanság minden valószínűség szerint a beruházások elhalasztásához vezet, ami további terheket ró a német gazdaságra.
A müncheni székhelyű ifo gazdaságkutató intézet feltételezése szerint
az olajárak emelkedésével járó eszkalációs forgatókönyv szerint a bruttó hazai termék idén 0,6 százalékkal fog növekedni.
A munkanélküliek száma aligha csökkenne a korábbi előrejelzés szerint, hanem éppenséggel emelkedne, mégpedig mintegy hárommillióra.
A lap utalt arra, hogy a vázolt szakértő előrejelzés akár téves is lehet. Nem kizárt, hogy a teheráni rezsim a jelenlegi háborús helyzet ellenére nem sokáig marad fenn, és az árak hamar normalizálódhatnak.
A 0,6 százalékos növekedés nem jelentene ugyan gazdasági válságot, de fellendülést sem. Németország egy újabb elvesztegetett évvel néz szembe – értékelték a szakértők.





