A kancellár nem hagyott kétséget afelől, hogy ellenzi az Izrael és az Egyesült Államok által megindított háborút. Emlékeztetett arra, hogy közvetlenül a háború kitörése után első külföldi vezetőként látogatott Washingtonba az amerikai elnökkel, Donald Trumppal való egyeztetés céljából.

Emlékeztetett: Németország elítélte az iráni rezsim több évtizede tartó diktatúráját, és rezsimváltást tartott szükségesnek. Ugyanakkor állást foglalt amellett is, hogy nem a háború az ehhez megfelelő eszköz. A kancellár ennek kapcsán utalt többek között az Irán szomszédait ért sorozatos iráni támadásokra, valamint a háború okozta, Európát is sújtó gazdasági következményekre. Külön kiemelte az energiaellátás okozta nehézségeket, valamint az illegális bevándorlás erősödésének veszélyét.

Nyilatkozatában ismételten hangsúlyozta, hogy Németország semmilyen formában nem hajlandó részt venni a háborúban, mint ahogy nem ért egyet az amerikai elnök azon felhívásával sem, hogy a NATO közreműködjön a Hormuzi-szoros „felszabadításában”.

Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a háború befejezése után Németország részt vehet a szoros biztonságának szavatolásában.

„A háború káros valamennyiünk számára, beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta, felróva, hogy annak megindításához hiányozott a megfelelő terv, illetve a megfelelő mandátum is.

Németország ugyanakkor egyetért az Egyesült Államokkal abban, hogy Teherán nem jelenthet többé semmilyen fenyegetést – jelentette ki.

A kormánynyilatkozatban Merz kiemelte, hogy Európának egységesen kell fellépnie a nagyhatalmak dominanciája ellen, ami az egyetlen garanciát jelenti az említett uralom ellen. „Érdekeinket képviselnünk kell, és bizonyítanunk kell, hogy rendelkezünk az ehhez szükséges eszközökkel” – fogalmazott a kancellár.

A következő nagy nemzetközi téma Ukrajna támogatása volt. Megismételte az ismert német álláspontot, amelynek lényege az ostromlott ország további támogatása. Trumpnak is üzenve kijelentette, hogy Ukrajna területi integritása „szent és sérthetetlen”, támogatása pedig az emberiesség és az igazságosság követelménye is.

A leghatározottabban elítélte Vlagyimir Putyin elnök politikáját, és Oroszországgal szemben további szankciókat sürgetett.

Az Ukrajnának ígért 90 milliárd eurós támogatás mielőbbi folyósítása mellett emelt szót, és reményét fejezte ki, hogy erről mielőbb konszenzus születik.

A ZDF tudósítása szerint Magyarország közvetlen megnevezése nélkül utalt arra, hogy ezt a támogatást egy, a hazai parlamenti választásokra készülő ország blokkolja.

A kancellár viszonylag nagy teret szentelt a német gazdaság fellendítését célzó törekvéseinek. A jövővel kapcsolatban megújulást hirdetett. Hangsúlyozta az energiabiztonság megteremtésének szükségességét, a gazdaság versenyképességének biztosítását.