A világ legnagyobb földgázmezője iráni része, a Dél-Parsz ellen masszív izraeli támadás – amelyről Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy „nem szóltak róla neki” – továbbá a masszív katari Ras Laffan földgáztelep elleni válaszcsapás ismét rávilágított arra, mennyire sebezhető pontja a világnak az energia-infrastruktúra. A támadások nyomán 35 százalékkal ugrottak meg a földgázárak. Ez több, mint a duplája a háború előtti áraknak.

Ezt megelőzően Irán az Izrael és az Egyesült Államok által február végén indított támadásokra válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala. Az eredmény: a globális olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítás mintegy egyötöde akadozik vagy leállt, ami példátlan ellátási zavart okozott.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ez a modern történelem legsúlyosabb energiapiaci sokkja.

Az olaj hordónként ára csütörtökön 113 dollár körül járt, ami világszerte inflációs nyomást generál. Az új energiaválság a harmadik ilyen sokk ebben az évtizedben. A koronavírus-járvány idején a kereslet összeomlása, majd gyors visszalendülése okozott problémákat, 2022-ben pedig az ukrajnai háború miatt az EU úgy döntött, hogy elfordul az orosz olajtól és gáztól.

Most még átfogóbbnak tűnő válasz kezd körvonalazódni. Az EU-ban új pénzügyi garanciákat jelentettek be az atomenergia támogatására, miközben több ország alternatív beszállítókat keres. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint az elmúlt évtizedekben stratégiai hiba volt az atomenergia visszaszorítása, ami erős bírálata hazája, Németország döntésének, hogy leállítja saját atomerőműveit.

Ázsiában különösen súlyos a helyzet, mivel a térség országai nagyrészt a Közel-Keletről szerzik be az energiahordozókat.

Szingapúrban és Malajziában finomítók csökkentették a termelést, Japánban és a világ egyik legnagyobb chipgyártójaként számon tartott Tajvanon az ipari ellátás is akadozik – emlékeztet elemzésében a Reuters.

Tajvan már fontolgatja utolsó atomerőműve újraindítását, Japánban pedig ismét napirendre került a 2011-es fukusimai katasztrófa után leállított reaktorok visszakapcsolása. Kína közben viszonylag stabil helyzetben van: jelentős stratégiai tartalékokkal rendelkezik, és az energiarendszere rohamléptekkel áll át az elektromos energiára. Az új autóeladások több mint fele már elektromos, az áramtermelés több mint fele pedig megújuló forrásból származik. Peking ugyanakkor továbbra is nagyban függ az Iránból importált olajtól és ezért is gyorsítaná az energiamix átalakítását, valamint új beszerzési források kiépítését.

Rövid távon a legnagyobb fogyasztó országok vészhelyzeti tartalékaik felszabadításával próbálják enyhíteni a sokkot, miközben energiatakarékosságra kérik a lakosságot és az ipart.

Az Egyesült Államok helyzete más: bár a világ legnagyobb olaj- és gáztermelője, a Trump-kormányzat számára kulcskérdés az energiaárak kordában tartása, különösen a közelgő félidős választások miatt. Ennek érdekében Washington enyhített az Oroszországgal szembeni szankciókon, lehetővé téve, hogy más országok több orosz olajat vásároljanak.

A lépés új geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben Európa és Ázsia egyaránt kénytelen lehet újragondolni az orosz energiahordozókhoz való viszonyát. Szakértők szerint a válság egyszerre gyorsíthatja fel a zöldenergia-átmenetet és hozhatja el az atomenergia reneszánszát. Ugyanakkor új függőségek is kialakulhatnak, például Kínától, amely ma már meghatározó szereplő a tiszta energiához szükséges technológiák piacán.