Infostart.hu
eur:
362.48
usd:
318.44
bux:
144984.32
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
Donald Trump amerikai elnök két amerikai katonai kitüntetési ünnepségén a washingtoni Fehér Ház Keleti termében 2026. március 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Donald Trump meglepő kijelentéssel vázolta célját a bajban lévő Kubával kapcsolatban

A Fehér Házban adott interjút újságíróknak az amerikai elnök, számos más kérdés mellett Kubáról is kérdezték.

Donald Trump azt mondta, „megtiszteltetés” lenne számára, ha „valamilyen formában átvehetné” Kubát.

„Akár felszabadítom, akár átveszem – azt hiszem, bármit megtehetek vele – fogalmazott az amerikai elnök, „bukott államnak” nevezve Kubát, amelynek „nincs pénze, nincs olaja, semmije sincs”, ugyanakkor egy „gyönyörű sziget”.

Trump számos témát felölelő sajtótájékoztatóján tett kijelentései egy súlyos kubai gazdasági és energiaválság közepette hangzottak el – erről és a hétfői országos áramszünetről, amely az elektromos hálózat ismételt összeomlása miatt következett be, itt írtunk részletesen, szakértői elemzéssel.

Washington az elmúlt időszakban jelentősen növelte a nyomást Havannára. A Trump-kormányzat blokkolta a Venezuelából érkező olajszállításokat, és vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek energiát exportálnának Kubába. A kubai kormány szerint a sziget három hónapja nem kapott olajszállítmányt, ami súlyos energiahiányhoz és áramkimaradásokhoz vezetett.

A nyomás fokozódott azután, hogy az Egyesült Államok januárban Caracasban őrizetbe vette Nicolás Maduro venezuelai elnököt, akit később az Egyesült Államokba szállítottak. Venezuela korábban Kuba egyik legfontosabb szövetségese és fő olajszállítója volt.

Mindeközben Washington és Havanna hivatalos tárgyalásokat is folytat a kétoldalú viták rendezéséről. A New York Times értesülése szerint az Egyesült Államok a tárgyalások során jelezte a kubai félnek, hogy Washington egyik célja a kubai elnök távozása a posztjáról, bár a lépések meghatározását a kubai vezetésre bízná. Miguel Díaz-Canel kubai elnök szerint viszont a párbeszédnek „az egyenlőség, a szuverenitás és a politikai rendszerek kölcsönös tiszteletének” elvein kell alapulnia.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
A vörös vonalakat teszteli az ázsiai szuperhatalom: pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok szövetségesénél

A vörös vonalakat teszteli az ázsiai szuperhatalom: pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok szövetségesénél

A Dél-kínai-tenger vitatott területén, a Second Thomas-zátonynál július 20-án ismét összecsaptak a Fülöp-szigeteki és kínai fegyveres testületek motorcsónakjai, miközben mindkét fél a másikat vádolja az incidens kiprovokálásával. A zátony körüli konfliktus Kína regionális terjeszkedésének egyik legfontosabb ütközőpontjává vált, mivel Peking a Dél-kínai-tenger mintegy 90 százalékát magáénak követeli a "kilencpontos vonal" alapján. Ez a konfliktus egy jóval tágabb regionális hatalmi játszma része, amelyben az egyik legfontosabb szereplő most a háttérből személi az eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×