Vasárnap hajnaltól Izrael északi, középső és déli részein is megszólaltak a légvédelmi szirénák, mert több hullámban rakétákkal lőtték Izraelt Iránból és Libanonból. Az izraeli mentőszolgálat jelentése szerint az egyik becsapódás helyszínén, Holonban tűz ütött ki. Ott az üvegszilánkok könnyebben megsebesítettek egy nyolcvan év körüli férfit, és egy nyolcvan év körülő nő enyhe füstmérgezést szenvedett. Jelentős anyagi árok keletkeztek, számos autó kiégett.

Az izraeli kormány 2,6 milliárd sékeles (több mint 270 milliárd forintos) rendkívüli költségvetést hagyott jóvá „sürgős védelmi beszerzésekre”.

A miniszterek az éjszaka folyamán telefonos szavazással hagyták jóvá a döntést. A hozzájuk küldött indoklás szerint „a harcok intenzitása miatt sürgős és azonnali szükséglet keletkezett olyan műveleti válaszlépésekre, amelyek magukban foglalják lőszerek beszerzését, korszerű fegyverrendszerekkel való felszerelést, valamint a kritikus hadianyagkészletek feltöltését”.

A dokumentumban az is szerepel, hogy „rendkívüli vészhelyzeti döntésről van szó, amely kizárólag a háborús helyzet kezelését szolgálja”. A miniszterekhez eljuttatott szöveg arra is utal, hogy a kormány által jóváhagyott állami költségvetést a hónap végéig esetleg nem fogadja el az izraeli parlament, a kneszet, s ez a feloszlatásához vezethet.

Az izraeli médiában megjelent hírek szerint Izrael arról értesítette a Fehér Házat, hogy gyorsan fogy az ország ballisztikus rakéták elleni elfogórakéta-készlete.

Egy amerikai forrás azt mondta, hogy számítottak erre, és Izrael „megoldásokat dolgoz ki” a hiány kezelésére. A Pentagon és Izrael nem kommentálta a jelentést.

Az amerikai forrás hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem küzd elfogórakéta-hiánnyal. „Mindenünk megvan, amire szükségünk van, hogy megvédjük bázisainkat, a térségben szolgáló embereinket és az érdekeinket” – nyilatkozta.

(A nyitóképen: Iránból kilőtt ballisztikus rakéta roncsát nézik meg emberek az izraeli Elad városának környékén 2026. március 12-én.)