Ha Horvátország nem fizet, azzal azt kockáztatja, hogy az amerikai hatóságok mindenféle horvát állami eszközre, az Egyesült Államokban leszálló állami repülőgépre, a nagykövetség számlájára, vagy akár egyéb horvát vagyontárgyakra, számlákra is ráteheti a kezét.

A történet évtizedekkel ezelőtti eseményekre nyúlik vissza – írja a Telex. Az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációja során a magyar Mol vehetett kisebbségi pakettet a cégben. A viszony nem volt gördülékeny, de 2008-2009-ben megegyeztek a felek, hogy bár a Mol részesedése még akkor is 50 százalék alatti volt, akárcsak a horvát államé (a magyar vállalat 47,1 százalékkal, Horvátország 44,8 százalékkal rendelkezett), de 2009 januárjában a magyar cég irányítási jogot szerzett a horvát társaságban.

Nem olajozott a viszony

Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, a pártjából is kizárták, sőt büntetőeljárásokat is indítottak ellene. A horvát állam bíróságon megtámadta a Mollal kötött szerződéseket is, majd perbe fogta személyesen Hernádi Zsolt Mol-vezért, azzal a váddal, hogy Hernádi korrumpálta Sanadert.

Hernádi ezt kategorikusan tagadta, ám a horvát állam innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a korábbi szerződéseket, például a 2009-es gázmegállapodást.

Horvátország és a Mol is kölcsönösen feljelentették egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán, az UNCITRAL-on indítottak eljárást, a magyar fél Washingtonban az ICSID előtt, ami a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság. A Mol azért kért kártérítést, mivel Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását is elmulasztotta.

A hosszú pereskedés végén gyakorlatilag mindenhol, mindent a Mol nyert.

A horvátok Genfben hat pontban támadták a Molt, de a korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar fél nyert. Washingtonban is a Mol nyert, igaz itt a győzelem annyiban moderált volt, hogy a Mol mintegy 900 millió dolláros követelése helyett a választottbíróság csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra, bár ez forintban ugyanannyi (80 milliárd forint), mert a dollár közben sokat gyengült, mint a legutóbbi ítélet napján.

A horvátok nem fizettek

A horvátok nem fizettek, változatos jogi érvelésekkel próbálkoztak, így a Mol külön eljárást kezdeményezett a végrehajtásra, ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a választottbírósági ítéletben megfogalmazott összeget a Molnak. Horvátország amúgy sok érvet hozott fel csak ne kelljen fizetnie, a „szuverén mentelmi joggal” érvelt, vagyis azt mondta, hogy külföldi országokat nem is lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt.

Csakhogy mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát, ezt az érvet lesöpörték. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskedni. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja az ICSID-határozatot, és a washingtoni bíróságok gyakran foglalkoznak az ilyen és hasonló ügyekkel.

Hogy Horvátország kifizeti-e a hatalmas összeget, az még a jövő zenéje, de az Egyesült Államok innentől segítséget adhat a javak lefoglalására. Más kérdés, hogy az újabb pofon a horvát félnek nem a legjobbkor jött, mert a magyar-horvát viszony már amúgy is igen terhelt – olvasható a Telex cikkében.