A képviselők 413 igen szavazattal, 226 ellenében és 12 tartózkodás mellett támogatták a rendelet módosítását. Az új, köztes és kötelező érvényű 2040-es cél az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését szolgálja.

A felülvizsgált klímarendelet bizonyos rugalmassági elemeket is bevezet a tagállamok számára. 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés legfeljebb öt százalékpontja – az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest két százalékponttal több – származhat magas minőségű, partnerországokból származó nemzetközi szén-dioxid-kreditekből. A képviselők biztosítékokat építettek be annak érdekében, hogy az ilyen projektek ne sértsék az EU stratégiai érdekeit.

A módosítás lehetővé teszi továbbá a tartós, belföldi szén-dioxid-eltávolítás beszámítását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellentételezésére, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít az ágazatok és eszközök közötti célmegvalósításban, a költséghatékonyság erősítése érdekében. A jogalkotók hangsúlyozták: a zöldátállásnak és az uniós versenyképesség javításának kéz a kézben kell járnia.

A módosítás egy évvel, 2028-ra halasztja az úgynevezett ETS2 rendszer bevezetését, amely az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra terjed ki.

A klímarendelet szerint az Európai Bizottság kétévente értékeli majd a 2040-es cél elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlődést és az uniós ipar versenyképességének alakulását. A vizsgálat során elemzik az energiaárak trendjeit, azok vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatásait, valamint a nettó szén-dioxid-eltávolítás uniós szintű alakulását is.

A felülvizsgálat eredményeként a bizottság javaslatot tehet az uniós klímarendelet további módosítására, beleértve a 2040-es cél kiigazítását vagy a végrehajtási keret megerősítését szolgáló intézkedéseket, az uniós versenyképesség, jólét és társadalmi kohézió megőrzése érdekében.

„A valóságtól elrugaszkodott”

A döntésről kiadott közleményében a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja bírálta az új vállalást. A közlemény szerint a brüsszeli „nagykoalíció” – élén a Tisza Párt európai pártcsaládjával, az Európai Néppárttal – ideológiai alapon, a gazdasági és társadalmi realitásokat figyelmen kívül hagyva kívánja meghatározni Európa jövőjét. A Fidesz–KDNP képviselői ezzel szemben a „józan ész vezérelte” klímapolitika mellett állnak, és csak olyan megoldásokat támogatnak, amelyek szerintük tényleges kibocsátáscsökkentést eredményeznek, miközben megvédik a családokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.

A közlemény úgy fogalmaz: a 2040-es kötelező cél „a valóságtól elrugaszkodott”, nem veszi figyelembe az európai ipar és az energiaintenzív ágazatok helyzetét, és tovább rontja az Európai Unió versenyképességét egy olyan globális környezetben, ahol Európa a világ kibocsátásának csak töredékéért felel.

A Fidesz–KDNP szerint a mostani szavazás világos politikai felelősséget is kijelöl: az Európai Néppárt támogatta a döntést, és kezdeményezői között volt azoknak a radikális céloknak, amelyek veszélyeztetik az európai munkahelyeket és az energia megfizethetőségét.

A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország a nemzeti kormány intézkedéseivel a gyakorlatban is lépéseket tesz a klímavédelem érdekében. Emlékeztettek: hétfőn megkezdődött a Paks II atomerőmű betonozása, amely szerintük kulcsfontosságú Magyarország energiaszuverenitásának megerősítésében. Álláspontjuk szerint a nukleáris energia egyszerre tiszta és megfizethető, és hosszú távon garantálja a biztonságos energiaellátást.

Közleményükben hangsúlyozták: olyan klímapolitikát támogatnak, amely egyszerre csökkenti a kibocsátást és védi a családokat, a munkahelyeket, valamint a rezsicsökkentést, míg szerintük a Tisza Párt brüsszeli pártcsaládja ideológiai alapon veszélyeztetné Európa versenyképességét.