A november 23-i választáson tapasztalt szabálytalanságok miatt a szavazóhelyek 6 százalékában, összesen 136 helyen rendelték el a voksolás megismétlését. Mintegy 84 500 választópolgárnak volt joga ismét leadni voksát.

A választási bizottság vasárnap késő este közzétett adatai szerint a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje, Sinisa Karan a megismételt voksolást követően összesen 224 384 szavazattal rendelkezik, míg kihívója, az ellenzék által támogatott Branko Blanusa 213 513 voksot szerzett. Utóbbi már vasárnap koraeste elismerte vereségét.

„Mostantól mindannyiuk elnöke vagyok, a boszniai Szerb Köztársaság minden állampolgáráé” – fogalmazott Sinisa Karan, amikor bejelentette választási győzelmét.

A boszniai Szerb Köztársaságban november 23-án tartottak rendkívüli elnökválasztást, amelyet Sinisa Karan nyert meg a voksok 50,4 százalékának megszerzésével. A második helyen Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett 48,2 százalékkal. A különbség kevesebb, mint tízezer szavazat volt.

A választási bizottság azért rendelte el a szavazás megismétlését 60 szavazóhelyen, mert a voksok újraszámolását követően eltéréseket talált a számok között Sinisa Karan javára. Emellett az is felvetődött, hogy nem a megfelelő módon azonosították a szavazópolgárokat és aláírásokat hamisítottak.

A boszniai Szerb Köztársaságban azért rendeztek rendkívüli elnökválasztást, mert Milorad Dodik elnököt a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

Hiába nyerte meg a választást, Sinisa Karan csupán októberig tölti be ezt a tisztséget, akkor ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak a balkáni országban.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.