Infostart.hu
eur:
390.69
usd:
339.55
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

A jóléti állam reformját tervezi a német kormány

Alapjában véve adósságot törleszt, de nagy fába vágta a fejszéjét a német kormánykoalíció. A tét a szociális juttatások átfogó reformja. Hivatalos megfogalmazás szerint a jóléti államnak „polgárközpontúbbá” kell válnia.

A reformot egy kormányzati bizottság a tartományokkal, illetve az önkormányzatokkal konzultálva készítette elő. Az erre vonatkozó, az ARD által megszellőztetett 50 oldalas, összesen 26 ajánlást tartalmazó tervezetet Bärbel Bas munkaügyi miniszter kedden vette át.

A cél az, hogy a szociális ellátások a jövőben gyorsabban és könnyebben hozzáférhető váljanak. Alapjában ezt szolgálja az is, hogy a digitalizálást ezen a téren is erősíteni kell.

A beszámolók szerint több korábbi egyedi juttatás összevonásra kerül. Így többi között az alapjövedelem-támogatást, azaz a korábbi állampolgári juttatást (Bürgergeld) összevonják a lakhatási támogatással és a gyermekgondozási pótlékkal.

A német portálok ugyanakkor utaltak arra, hogy az előkészítés hosszabb időt vesz igénybe. A tervezett reformok egyes elemei 2027-ben életbe léphetnek, ugyanakkor meghatározott előirányzatok végrehajtásához alkotmánymódosításra van szükség.

A bizottság 2025 szeptemberében kezdte meg az előkészítő munkát azzal az elsődleges céllal, hogy erősítse, illetve korszerűsítse a jóléti államot, és csökkentse az ezt akadályozó bürokráciát.

A tervezet bevezetőjében utal arra, hogy vissza kell nyerni az embereknek a demokráciába, illetve az állami intézményekbe vetett bizalmát.

További lépésként cél az is, hogy az állampolgárok a jövőben „egyetlen forrásból” kapják a juttatásokat, elkerülendő, hogy a különböző kérelmeket egyszerre több hatósághoz kelljen benyújtani.

A tervezet szerint a felelős minisztériumoknak tartományi, illetve önkormányzati hatóságokkal együttműködve az elkövetkező hat hónapban részletesen ki kell dolgozni a megfelelő végrehajtási eljárásokat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×