Infostart.hu
eur:
354.92
usd:
306.66
bux:
133625.02
2026. június 9. kedd Félix
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

A jóléti állam reformját tervezi a német kormány

Alapjában véve adósságot törleszt, de nagy fába vágta a fejszéjét a német kormánykoalíció. A tét a szociális juttatások átfogó reformja. Hivatalos megfogalmazás szerint a jóléti államnak „polgárközpontúbbá” kell válnia.

A reformot egy kormányzati bizottság a tartományokkal, illetve az önkormányzatokkal konzultálva készítette elő. Az erre vonatkozó, az ARD által megszellőztetett 50 oldalas, összesen 26 ajánlást tartalmazó tervezetet Bärbel Bas munkaügyi miniszter kedden vette át.

A cél az, hogy a szociális ellátások a jövőben gyorsabban és könnyebben hozzáférhető váljanak. Alapjában ezt szolgálja az is, hogy a digitalizálást ezen a téren is erősíteni kell.

A beszámolók szerint több korábbi egyedi juttatás összevonásra kerül. Így többi között az alapjövedelem-támogatást, azaz a korábbi állampolgári juttatást (Bürgergeld) összevonják a lakhatási támogatással és a gyermekgondozási pótlékkal.

A német portálok ugyanakkor utaltak arra, hogy az előkészítés hosszabb időt vesz igénybe. A tervezett reformok egyes elemei 2027-ben életbe léphetnek, ugyanakkor meghatározott előirányzatok végrehajtásához alkotmánymódosításra van szükség.

A bizottság 2025 szeptemberében kezdte meg az előkészítő munkát azzal az elsődleges céllal, hogy erősítse, illetve korszerűsítse a jóléti államot, és csökkentse az ezt akadályozó bürokráciát.

A tervezet bevezetőjében utal arra, hogy vissza kell nyerni az embereknek a demokráciába, illetve az állami intézményekbe vetett bizalmát.

További lépésként cél az is, hogy az állampolgárok a jövőben „egyetlen forrásból” kapják a juttatásokat, elkerülendő, hogy a különböző kérelmeket egyszerre több hatósághoz kelljen benyújtani.

A tervezet szerint a felelős minisztériumoknak tartományi, illetve önkormányzati hatóságokkal együttműködve az elkövetkező hat hónapban részletesen ki kell dolgozni a megfelelő végrehajtási eljárásokat.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Az Izrael–Hezbollah-konfliktus továbbra is aktív, és ez jelenti a regionális eszkaláció egyik fő forrását – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy Izrael és Irán hétfőn bejelentette, hogy leállította az egymás elleni rakétacsapásokat. Ugyanakkor mindkét ország jelezte: újabb támadások esetén ismét csapásokat mérhetnek egymásra.

Megszelídíti a jövő választási kampányait az Országgyűlés

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.
Javul a hangulat, emelkednek a tőzsdék Donald Trump szavai után

Javul a hangulat, emelkednek a tőzsdék Donald Trump szavai után

Kézzel fogható a bizonytalanság a világ tőzsdéin: egyik oldalról az AI-láz hajtotta nagyon sokáig a befektetőket, aminek hátán új történelmi csúcsra száguldottak a vezető indexek. Ám eközben egyre hangsúlyosabbá válhat az elhúzódó amerikai-iráni konfliktus reálgazdaságra és részvénypiacokra gyakorolt hatása, ami elbizonytalanítja a befektetőket. Tegnap ezt a bizonytalanságot láthattuk a piacokon, ma viszont már jobb a hangulat Európában, részben annak is köszönhetően, hogy Donald Trump szerint napokon belül megszülethet a megállapodás Iránnal. Az olajár közben esik, miután Irán és Izrael bejelentette, hogy az amerikai elnök felhívására felfüggesztették egymás elleni támadásaikat, bár mindkét fél figyelmeztetett, hogy az ellenségeskedést bármikor újrakezdhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×