Cooper hétfőn késő este elhangzott parlamenti állásfoglalásának közvetlen előzményeként Trump a Truth Social közösségi portálon a hétvégén bejelentette, hogy Dániával, Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be. Ezt azzal indokolta, hogy Dánia nem hajlandó átadni az Egyesült Államoknak Grönlandot, a másik hét ország pedig az autonóm területként Dániához tartozó sziget hovatartozásáról folyó vitában a koppenhágai kormány mögött sorakozott fel.

Trump közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok „teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja” Grönlandot.

Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és ezt csak az Egyesült Államok tudja megakadályozni.

A brit külügyi tárca vezetője a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfő esti tájékoztatójában úgy fogalmazott, hogy Trump bejelentésével

súlyos pillanatához érkezett a transzatlanti viszonyrendszer.

Yvette Cooper leszögezte: a brit kormány által vallott álláspont szerint Grönland a Dán Királyság része és jövőjéről kizárólag a grönlandiakat, illetve a dánokat illeti meg a döntés joga, mivel ez felel meg a szuverenitás és a területi sérthetetlenség alapelvének.

A brit külügyminiszter hozzátette: teljeséggel elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy ilyen módon sújtja, vagy akár csak fenyegeti saját szövetségeseit büntetővámok bevezetésével, mivel ezt semmi nem indokolja, és a döntés kontraproduktív.

Yvette Cooper hangsúlyozta azt is, hogy

az Északi-sarkvidék biztonsága az atlanti országok közös felelőssége, és ezt a kérdést csak a transzatlanti szövetségesek, legfőképp a NATO-tagállamok közötti együttműködéssel lehet kezelni.

„A megosztottság csak az ellenfeleinknek kedvez, így ehelyett komoly és konstruktív, a szuverenitás tiszteletben tartására, a kollektív biztonságra és a szövetséget alátámasztó szabályokra épülő párbeszédre van szükség az Északi-sarkvidék biztonságának ügyében” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.

Kiemelte, hogy az 1951-ben Dániával kötött megállapodás már most is kiterjedt biztonsági tevékenységet tesz lehetővé az Egyesült Államok számára Grönlandon.

Az amerikai vámfenyegetésekről szólva Yvette Cooper kijelentette: így nem lehet szövetséges országokkal bánni.

Nem sokkal korábban Keir Starmer brit kormányfő is elítélte az amerikai vámfenyegetéseket. A Downing Streeten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján Starmer kijelentette: nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja, éppen ezért

teljes mértékben elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy büntetővámokkal fenyegeti saját szövetségeseit a Grönland hovatartozásáról folyó vitában.

„Mindig vannak olyanok, akik szerint a kemény munka azonos a közösségi médiában elhelyezett dühös bejegyzésekkel vagy a színpadias feltűnősködéssel” – fogalmazott.

Kijelentette ugyanakkor: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna Grönland megszerzésére.