Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Leonhard Simon

Összevonna néhány német tartományt a bajor miniszterelnök

Nem először állt elő rendkívüli és általában elutasítást kiváltó javaslattal Markus Söder. A kisebbik keresztény párt, a CSU és egyben Bajorország kormányfője ezúttal is ezt tette, és az elutasítás alig váratott magára.

Mindenesetre az indítvány rendkívüli port kavart. A bajor miniszterelnök a javaslattal pártja Bad Staffelsteinben, egy egykori kolostorban tartott zárt ülésén állt elő. Ügy vélte, hogy sok a tizenhat tartomány, ezért a pénzmegtakarítás, a döntéshozatali folyamatok felgyorsítása és általánosságban a hatékonyabb munka érdekében közülük néhány egyesítésére van szükség.

Arra hivatkozott, hogy ez az egész ország érdekeit szolgálja. Szerinte a nagyobb egységek sikeresebbek, mint a kisebbek, ezért az állam struktúráját nagyobb egységekre kell átszervezni. Amikor arról kérdezték, hogy mindez konkrétan mit is jelent, először azt válaszolta, hogy „egész egyszerűen kevesebb tartományra van szükség”.

Néhány tartomány alig életképes, és pénzügyileg Bajorország, illetve más erős tartományok támogatják őket – érvelt azután a bajor miniszterelnök. A jelenlegi struktúra nem hatékony, hosszadalmas koordinációs folyamatokhoz vezet, és gyengíti Németország nemzetközi versenyképességét – tette hozzá. Úgy látja, hogy

a nagyobb egységek sikeresebbek, mint a kisebbek, ezért a szövetségi tartományi struktúrát alapvetően meg kell változtatni.

Odáig azonban nem ment el, hogy az általa „beolvasztásra” ítélt tartományokat megnevezze, viszont arról beszélt, hogy a 16 tartomány felében kevesebb mint hárommillió lakos él – többek között Brémát, a Saar-vidéket, Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Hamburgot, Türingiát, Szász-Anhaltot, Brandenburgot és Schleswig-Holsteint említette. Ez a struktúra szerinte már nem naprakész.

Több tartomány hevesen tiltakozott a sajátos összevonási javaslat ellen.

A ZDF közszolgálati médium ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tartományok esetleges átszervezésének rendkívül nagy akadályai vannak. Először egy vonatkozó szövetségi törvénytervezetre, majd ennek Bundestag-, illetve Bundesrat-beli jóváhagyására, továbbá az érintett tartományok lakóinak referendum általi jóváhagyására lenne szükség.

Berlin és Brandenburg tervezett egyesülése 1996-ban teljes kudarcot vallott

– emlékeztetett a ZDF, utalva arra, hogy Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárnak az ország nehéz gazdasági helyzetében aligha lenne „gusztusa” ilyen jellegű, az állam berendezkedését megbontó reformra.

Több elemző az indítvánnyal kapcsolatban egyetértett abban, hogy a bajor kormányfő a javaslatot egyfajta fenyegetésként tette. Söder, aki 2018 óta a tartomány miniszterelnöke, 2019 óta pedig a CSU vezetője, megígérte a bajoroknak, hogy megváltoztatják a német tartományok közötti költségvetési kiegyenlítési rendszert. Ennek alapján Bajorország fizeti a legtöbbet, megelőzve Baden-Württemberget, míg Berlin a lista utolsó helyén a legnagyobb kedvezményezett.

Az elemzők szerint mostani javaslata ennek jegyében született.

Az indítványnak kevés köze van a reálpolitikához. Mindenesetre Söder megint hallatott magáról.

A német tartományi berendezkedés évszázados múlttal rendelkezik. Az egykori NDK-ban a szovjet megszállás alatt felszámolták a tartományokat, de az újraegyesítéskor Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia csatlakozott a szövetségi köztársasághoz. Ezzel jöttek létre a mai formában a keleti tartományok. Hamburg, Bréma és Berlin városállamként önálló tartomány.

A tartományok, saját parlamenttel és kormánnyal, átfogó közigazgatási, kulturális, illetve oktatási autonómiával rendelkeznek.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×