Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
View of Kremlin and St. Basil Cathedral at the Red Square during sunset in winter
Nyitókép: nantonov

Oroszország szívesen tárgyalna az Európai Unió vezető államaival

A Kreml észlelte az Olaszországból, Franciaországból és Németországból érkező jelzéseket, miszerint párbeszédre van szükség Oroszországgal, és ezt pozitív fejleménynek tekinti a nyugati országok álláspontjában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.

"Az elmúlt napokban számos európai vezető, nevezetesen Párizsból, Rómából és még Berlinből is, bármennyire furcsának tűnik, olyan nyilatkozatokat tett, amelyek szerint a stabilitás érdekében Európában mégis tárgyalni kell az oroszokkal. Ez teljesen egybeesik a mi elképzelésünkkel" - mondta a Kreml szóvivője.

"Ha ez valóban komolyan tükrözi az európaiak stratégiai elképzeléseit, akkor ez pozitív változás" - hangoztatta, hozzátéve, hogy

eddig a Kreml nem kapott az említett országokból kapcsolatfelvételi kérelmet.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy nemrégiben az európai fővárosokból még olyan nyilatkozatok érkeztek, amelyek teljesen kizárták az oroszokkal való bármiféle párbeszéd lehetőségét, és csak Oroszország vereségének szükségességéről szóltak. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke megteremtéséhez egymáshoz kölcsönösen közelítő közös erőfeszítésekre van szükség, és hogy a rendezés lehetetlen az európai biztonság megvitatása nélkül. Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, és érdekelt azokban.

Méltatta az amerikaiaknak a rendezés érdekében tett erőfeszítéseit. Közölte, hogy egyelőre nem dőlt el az Ukrajna ügyében közvetítő Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember moszkvai látogatásának időpontja.

"Az Egyesült Államok erőfeszítései az ukrajnai rendezés politikai-diplomáciai keretek közé terelésére megfelelnek érdekeinknek. Értékeljük Washington erőfeszítéseit ebben a tekintetben" - nyilatkozott.

A grönlandi helyzetről szólva leszögezte: Oroszország abból indul ki,, hogy a sziget a Dán Királyság területe.

"Hallottuk Dánia és Grönland nyilatkozatait, hogy Grönland nem szándékozik eladni magát senkinek" - mondta. Közölte, a Grönlandot övező helyzet szokatlan, sőt "nemzetközi jogi szempontból" rendkívüli. Oroszország, a világ többi részével együtt, figyelni fogja, hogyan alakul a Grönland körüli helyzet - mondta.

Az Északi Áramlat gázvezetékek ügyében hozott német szövetségi legfelsőbb bírósági határozattal kapcsolatban rámutatott: ideje most már nemcsak "nagy valószínűséggel", de egyértelműen megmutatni, hogy ki áll a robbantások mögött, és ki a felelős értük.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×