Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A Nobel-békedíjjal kitüntetett María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ nyilatkozik Masud Gharahkhaninak, a norvég parlament elnökének társaságában a törvényhozás oslói épületében a díj átadásának másnapján, 2025. december 11-én.MTI/EPA/NTB pool/Ole Berg-Rusten
Nyitókép: Ole Berg-Rusten, MTI/MTVA

Mielőbb haza akar térni a venezuelai ellenzék vezére

A Nobel-békedíjas Maria Corina Machado szeretne mielőbb visszatérni hazájába, hogy segítse a demokratikus átmenetet.

A Maduro-rezsimmel szembenálló ellenzéki vezető a Fox News amerikai hírtelevízió hétfő késő esti adásában a venezuelai kormányzat szombat óta hozott lépéseit riasztónak nevezte, ami feszültebbé teszi az országon belüli helyzetet. Arról beszélt, hogy csak hétfőn több mint egy tucat újságírót vettek őrizetbe. Dulcy Rodríguez alelnököt, aki hétfőn hivatalosan letette esküjét Venezuela ügyvivő elnökeként, a Maduro-kormányzat által végrehajtott politikai üldözések, a korrupció és az állam által támogatott kábítószer-kereskedelem egyik fő kitervelőjeként említette.

Maria Corina Machado elmondta, hogy visszatérésének időpontját ahhoz igazítja, hogyan tudja leginkább előmozdítani hazájában a politikai változás ügyét. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltig a hatóságok elől rejtőzködve tartózkodott Venezuelában, ahonnan azt követően távozott titokban, hogy a Nobel-békedíjat neki ítélték. Hozzátette, hogy

egy szabad és tisztességes választáson a venezuelai ellenzék elsöprő győzelmet arat majd.

Maria Machado emlékeztetett arra is, hogy már októberben Donald Trump amerikai elnöknek ajánlotta a Nobel-békedíját, mert azt gondolta, hogy kiérdemelte. Hozzátette, hogy a január 3-án történtek igazolták az amerikai elnökbe helyezett bizalmat, amikor vezetésével az Egyesült Államok elfogta Nicolás Maduro venezuelai elnököt. "Azt gondolom, hogy bizonyította a világnak, hogy amiről beszél, azt komolyan gondolja" – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×