Infostart.hu
eur:
379.74
usd:
322.17
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási vezetője.
Nyitókép: X / Israel Observer

Közel-Kelet-szakértő: egy iráni háború rendkívül kockázatos lenne most az Egyesült Államoknak

Az Egyesült Államok jelen pillanatban komolyan mérlegeli a katonai csapás lehetőségét, ennek zajlanak az előkészületei. Iránban is egy komolyabb mozgósítást látunk a Forradalmi Gárda részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összecsapás biztosan be is fog következni – vélekedett csütörtök reggel Csicsmann László.

Igen erős mozgolódás volt éjjel a Közel-Keleten:

  • az Egyesült Államok elkezdte kivonni személyzetét a legnagyobb Iránhoz közeli támaszpontjáról
  • Benjamin Netanjahu repülőgépe este Krétára repült, majd vissza
  • kurd szeparatista fegyveres csoportok megpróbálták átlépni az iraki-iráni határt.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban csütörtök reggel még azt is hozzátette, egy amerikai repülőgép-hordozó is a Perzsa-öböl térségébe indult, amelyre válaszként Irán éjszaka több órára lezárta a légterét.

„Az Egyesült Államok jelen pillanatban komolyan mérlegeli a katonai csapás lehetőségét, ennek zajlanak az előkészületei. Iránban is egy komolyabb mozgósítást látunk a Forradalmi Gárda részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összecsapás biztosan be is fog következni. Utalnék itt arra, hogy szerdán még Donald Trump amerikai elnök azt jelezte, hogy úgy tudja, Iránban nem végezték ki a tüntetőket, ám ezzel együtt sem zárta ki a csapások lehetőségét.”

Az iráni külügyminiszter közben úgy nyilatkozott, nem végzik ki a tüntetőket, ami a szakértő szerint az Egyesült Államoknak volt üzenet. Csicsmann László szerint azonban egyszerűen nem igaz, hogy nincsenek kivégzések, noha valóban széles skálán mozog a hírekben a kivégzett tiltakozók száma. Ráadásul

most jön egy péntek, amikor egyébként is nagyobb az utcai mozgósítás, milliónyian mennek majd utcára.

„A rezsim válságban van, nem könnyű kezelni ezt a helyzetet, és láthatóan az erőszak eszközével próbálják megoldani. Az iráni lakosság nyilván számít az amerikai segítségre, tehát ezért egy izgalmas helyzetben vagyunk, hiszen kérdés, hogy ez pontosan mit jelent az Egyesült Államok részéről. Azt láttuk, hogy 25 százalékos pótlólagos vámokat vetettek ki olyan országokra, amelyek kereskednek Iránnal. Ez egyébként a gazdaságot még mélyebbre fogja lökni, de nem rövid távon. Ez rögtön nem segít a tüntetőkön” – vázolta.

Hogy az emberek valójában mit várnak az Egyesült Államoktól, azzal kapcsolatban azért óvatos lenne, mert amikor 2025-ben jött az izraeli, majd az amerikai támadás, az emberek otthon maradtak.

„Az amerikai csapásnak lehet akár egy olyan hatása is, hogy egyfajta nemzeti összetartást segít elő, hiszen mégiscsak azért van egyfajta nemzeti büszkeség. Ambivalens ugyancsak Reza Pahlavi sah megítélése, akit szintén az Egyesült Államok támogat; szerdán körvonalazta, hogy milyen Iránban gondolkodik, lemond a nukleáris programjáról, az Egyesült Államokkal kooperál, elismeri Izraelt, tehát lényegében nagyon hasonló dolgokat mondott, mint az 1979 előtti Irán.

Kérdéses, hogy ez a lakosság körében egyfajta legitimitást hoz-e.

És ne felejtsük el: az utcán lévő tüntetők sem homogén csoportokat képeznek, legtöbben talán az alsó középosztály tagjai vannak az utcán, akiknek az életkörülményei radikálisan zuhantak az elmúlt időszakban, de óvatos lennék azzal kapcsolatban, hogy ők éppen egy amerikai beavatkozást várnának” – részletezte.

Washington kockázata márpedig magas, hisz akár egy elhúzódó háborúról is szó lehet Irán esetében, még akkor is, ha amerikai részről csak légicsapásokat terveznek, ez ugyanis

  • nem menti meg a tüntetők életét,
  • a különböző csoportok pedig egyébként is destabilizálásra használnak egy-egy ilyen helyzetet.

Ha a rezsim összeomlana, akkor szerinte az iszlám köztársaság megszűnik, de erre alapvetően kevés esély lát. Azt tudja elképzelni, hogy

eltávolítják a 86 éves Ali Hamenei ajatollahot, és egy katonai junta érkezik az ország irányítására,

esetleg Ali Hamenei valamelyik megnevezett utódjelöltje veszi át az ország irányítását, amitől nagy változás azért mégsem várható.

Azt kommentálva, hogy Egyesült Államoknak van képessége arra, hogy legfőbb vezetőket kiemeljen a környezetéből, elmondta: erre még Izraelnek is volna kapacitása, de kockázatos a dolog, és egy ilyen lépés egyébként sem dönti meg a rezsimet, a lakosságra gyakorolt hatása pedig pláne kétséges. „A síita iszlámban a mártíromság intézményének jelentős hagyománya van”, és a tavalyi támadástól is csak a keményvonalas tábor lett erősebb politikailag, ők azt képviselik, hogy nem kell a nyugattal együttműködni, mert „minden tárgyalás háborúhoz vezet”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×