Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási vezetője.
Nyitókép: X / Israel Observer

Közel-Kelet-szakértő: egy iráni háború rendkívül kockázatos lenne most az Egyesült Államoknak

Az Egyesült Államok jelen pillanatban komolyan mérlegeli a katonai csapás lehetőségét, ennek zajlanak az előkészületei. Iránban is egy komolyabb mozgósítást látunk a Forradalmi Gárda részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összecsapás biztosan be is fog következni – vélekedett csütörtök reggel Csicsmann László.

Igen erős mozgolódás volt éjjel a Közel-Keleten:

  • az Egyesült Államok elkezdte kivonni személyzetét a legnagyobb Iránhoz közeli támaszpontjáról
  • Benjamin Netanjahu repülőgépe este Krétára repült, majd vissza
  • kurd szeparatista fegyveres csoportok megpróbálták átlépni az iraki-iráni határt.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban csütörtök reggel még azt is hozzátette, egy amerikai repülőgép-hordozó is a Perzsa-öböl térségébe indult, amelyre válaszként Irán éjszaka több órára lezárta a légterét.

„Az Egyesült Államok jelen pillanatban komolyan mérlegeli a katonai csapás lehetőségét, ennek zajlanak az előkészületei. Iránban is egy komolyabb mozgósítást látunk a Forradalmi Gárda részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összecsapás biztosan be is fog következni. Utalnék itt arra, hogy szerdán még Donald Trump amerikai elnök azt jelezte, hogy úgy tudja, Iránban nem végezték ki a tüntetőket, ám ezzel együtt sem zárta ki a csapások lehetőségét.”

Az iráni külügyminiszter közben úgy nyilatkozott, nem végzik ki a tüntetőket, ami a szakértő szerint az Egyesült Államoknak volt üzenet. Csicsmann László szerint azonban egyszerűen nem igaz, hogy nincsenek kivégzések, noha valóban széles skálán mozog a hírekben a kivégzett tiltakozók száma. Ráadásul

most jön egy péntek, amikor egyébként is nagyobb az utcai mozgósítás, milliónyian mennek majd utcára.

„A rezsim válságban van, nem könnyű kezelni ezt a helyzetet, és láthatóan az erőszak eszközével próbálják megoldani. Az iráni lakosság nyilván számít az amerikai segítségre, tehát ezért egy izgalmas helyzetben vagyunk, hiszen kérdés, hogy ez pontosan mit jelent az Egyesült Államok részéről. Azt láttuk, hogy 25 százalékos pótlólagos vámokat vetettek ki olyan országokra, amelyek kereskednek Iránnal. Ez egyébként a gazdaságot még mélyebbre fogja lökni, de nem rövid távon. Ez rögtön nem segít a tüntetőkön” – vázolta.

Hogy az emberek valójában mit várnak az Egyesült Államoktól, azzal kapcsolatban azért óvatos lenne, mert amikor 2025-ben jött az izraeli, majd az amerikai támadás, az emberek otthon maradtak.

„Az amerikai csapásnak lehet akár egy olyan hatása is, hogy egyfajta nemzeti összetartást segít elő, hiszen mégiscsak azért van egyfajta nemzeti büszkeség. Ambivalens ugyancsak Reza Pahlavi sah megítélése, akit szintén az Egyesült Államok támogat; szerdán körvonalazta, hogy milyen Iránban gondolkodik, lemond a nukleáris programjáról, az Egyesült Államokkal kooperál, elismeri Izraelt, tehát lényegében nagyon hasonló dolgokat mondott, mint az 1979 előtti Irán.

Kérdéses, hogy ez a lakosság körében egyfajta legitimitást hoz-e.

És ne felejtsük el: az utcán lévő tüntetők sem homogén csoportokat képeznek, legtöbben talán az alsó középosztály tagjai vannak az utcán, akiknek az életkörülményei radikálisan zuhantak az elmúlt időszakban, de óvatos lennék azzal kapcsolatban, hogy ők éppen egy amerikai beavatkozást várnának” – részletezte.

Washington kockázata márpedig magas, hisz akár egy elhúzódó háborúról is szó lehet Irán esetében, még akkor is, ha amerikai részről csak légicsapásokat terveznek, ez ugyanis

  • nem menti meg a tüntetők életét,
  • a különböző csoportok pedig egyébként is destabilizálásra használnak egy-egy ilyen helyzetet.

Ha a rezsim összeomlana, akkor szerinte az iszlám köztársaság megszűnik, de erre alapvetően kevés esély lát. Azt tudja elképzelni, hogy

eltávolítják a 86 éves Ali Hamenei ajatollahot, és egy katonai junta érkezik az ország irányítására,

esetleg Ali Hamenei valamelyik megnevezett utódjelöltje veszi át az ország irányítását, amitől nagy változás azért mégsem várható.

Azt kommentálva, hogy Egyesült Államoknak van képessége arra, hogy legfőbb vezetőket kiemeljen a környezetéből, elmondta: erre még Izraelnek is volna kapacitása, de kockázatos a dolog, és egy ilyen lépés egyébként sem dönti meg a rezsimet, a lakosságra gyakorolt hatása pedig pláne kétséges. „A síita iszlámban a mártíromság intézményének jelentős hagyománya van”, és a tavalyi támadástól is csak a keményvonalas tábor lett erősebb politikailag, ők azt képviselik, hogy nem kell a nyugattal együttműködni, mert „minden tárgyalás háborúhoz vezet”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×