Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/24. gépesített dandár

Orosz reakció a biztonsági garanciákra: a nyugati katonai objektumok célponttá válnak Ukrajnában

Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában.

A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.

„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.

Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma „rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása”. Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.

„Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki”

– írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.

Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.

„Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti. Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.

„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.

Nyitókép: Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést: a Tisza-kabinet első saját büdzséje szerint a központi költségvetési alrendszer bevételei 42 484,9 milliárd, kiadásai 47 587,6 milliárd forintot tesznek ki, ami 5102,7 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A dokumentum önmeghatározása szerint „a 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése”. A benyújtást a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat előzte meg, a Költségvetési Tanács pedig nem emelt alapvető kifogást a tervezet ellen, de jelezte, hogy a hiánycél teljesülése a megtakarítások szigorú végrehajtásán múlik. Percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×