Infostart.hu
eur:
359.42
usd:
309.54
bux:
131460.2
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/24. gépesített dandár

Orosz reakció a biztonsági garanciákra: a nyugati katonai objektumok célponttá válnak Ukrajnában

Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában.

A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.

„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.

Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma „rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása”. Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.

„Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki”

– írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.

Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.

„Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti. Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.

„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.

Nyitókép: Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én.

Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: összeomlóban a német kormánypártok támogatottsága, válságot hozhat a polgári juttatás rendszere

Bauer Bence: összeomlóban a német kormánypártok támogatottsága, válságot hozhat a polgári juttatás rendszere

Akár előre hozott választásokat is eredményezhet Németországban, ha nem módosítják az úgynevezett polgári juttatás (Bürgergeld) rendszerét. A növekvő szociális kiadások ugyanis már szinte fenntarthatatlan módon terhelik meg a német költségvetést. A CDU/CSU–SPD kormánykoalíció támogatottsága soha nem látott mélységben, már csak 34 százalékon áll, miközben az AfD közel a 30 százalékhoz.

Magyar Péter „kívül akar maradni a lengyel belpolitikai vitákon”

A kétoldalú, ezen belül a gazdasági kapcsolatokról, Magyarország orosz gáztól való függetlenedésének támogatásáról, a kelet-közép-európai régió biztonságáról és a régiós együttműködési formák elmélyítéséről tárgyalt Magyar Péter miniszterelnök szerdán Karol Nawrocki lengyel elnökkel – tájékoztatta Marcin Przydacz, az államfői hivatal vezetője a Polsat News internetes híroldalt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

A devizapiacokon kedden végig a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az olajárak mozgása és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A forint reggel még stabilan kezdett, napközben azonban egyre nagyobb nyomás alá került, ahogy romlott a nemzetközi kockázati környezet és erősödött a dollár. Az euró jegyzése délután már a 363-as szintet is elérte, míg a dollár 313 forint fölé emelkedett, ami kéthetes mélypont közelébe lökte a magyar devizát. A befektetők továbbra is kiemelten figyelik az iráni–amerikai konfliktus fejleményeit, az olajpiaci mozgásokat, valamint a Fed kamatemelési várakozásait, miközben a hazai piacon az új magyar kormány gazdaságpolitikai és uniós forrásokkal kapcsolatos jelzései is befolyásolhatják a forint megítélését. A délutáni órákban a magyar deviza nagyot erősödött a közel-keleti háborúról érkező jó hírekre reagálva. A devizapiaci eseményeket szerdán is percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×