Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
2023. december 11-én Caracasban készített kép Delcy Rodríguez venezuelai alelnökrõl. 2026. január 3-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Rayner Pena

Az átmeneti venezuelai államfő egyenesen azt állítja: nincs külföldi irányítás

Az amerikai támadás és Caracas bombázása ellenére a venezuelai lakosság „kitartó és tettre kész", hogy megvédje az országot, legalábbis Delcy Rodríguez szerint.

Venezuela ideiglenes elnöke, Delcy Rodríguez helyi idő szerint kedden határozottan visszautasította, hogy bármilyen külföldi hatalom irányítaná az országot, miután az Egyesült Államok katonai műveletben elfogta Nicolás Maduro államfőt és feleségét.

„Venezuelát a venezuelai kormány irányítja, senki más; nincs külföldi szereplő, amely kormányozná az országot" - jelentette ki Rodríguez egy televíziós beszédben hírügynökségi jelentések szerint.

Rodríguez szerint az amerikai támadás és Caracas bombázása ellenére a venezuelai lakosság „kitartó és tettre kész", hogy megvédje az országot. Közölte: országos tüntetéseket szerveznek Maduro és felesége szabadon bocsátásáért, és hozzátette, hogy a támadás ellenére Venezuela továbbra is fenntartja termelési, ellátási és exportciklusait.

Caracas élesen reagált azokra az amerikai kijelentésekre, amelyek az Egyesült Államok vezető szerepét sugallták Venezuelában. Donald Trump korábban arról beszélt, hogy amerikai vállalatok újjáépítenék a venezuelai olajipart, sőt ideiglenes amerikai irányítást is említett. Ezt később külügyminisztere, Marco Rubio árnyalta, politikai változások kikényszerítéséről beszélve az olajblokád fenntartásával.

Rodríguez hétnapos állami gyászt rendelt el az amerikai katonai akció áldozatainak emlékére. A venezuelai fegyveres erők közlése alapján a támadásban legalább 24 venezuelai katona vesztette életét, míg Havanna szerint 32 kubai halt meg. Rodríguez a halottakat "mártíroknak" nevezte, és kijelentette: "Ez egy nép, amely nem adja fel" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×