Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Miguel Díaz-Canel kubai elnök egy havannai imperialistaellenes nagygyûlésen beszél 2026. jasnuár 3-án, miután az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa

Kubai elnök Donald Trumpnak: készek vagyunk az utolsó csepp vérünkig védekezni

„Kuba szabad, független és szuverén ország. Senki sem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk. Kuba nem támad másra, hanem őt támadja az Egyesült Államok már 66 éve” – közölte Miguel Díaz-Canel.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Donald Trump amerikai elnök a hét végén az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát, miután az elveszítette legnagyobb támogatójaként Venezuelát. Emlékeztetett arra, hogy a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására az év elején indított amerikai katonai akció során számos kubai halt meg, aki az államfő biztonságáért volt felelős. Az amerikai elnök hozzátette, hogy Venezuelának többé nem lesz szüksége a kubaiak által nyújtott védelemre, mert „most ott van az Egyesült Államok, a világ legerősebb hadseregével, hogy megvédje őket, és amit meg is fog tenni”.

Miguel Díaz-Canel kubai államfő a mikroblogján reagált Donald Trump kijelentéseire. Mint fogalmazott, Kuba már 66 éve szenvedi el az Egyesült Államok támadásait. „Kuba szabad, független és szuverén ország. Senki sem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk.

Kuba nem támad másra, hanem őt támadja az Egyesült Államok már 66 éve. Kuba nem fenyeget, kész és hajlandó utolsó csepp véréig védekezni”

– figyelmeztetett Miguel Díaz-Canel.

A kubai elnök hangsúlyozta: Washingtonnak nincs erkölcsi joga bármiben is kérdőre vonni Havannát, mert szerinte éppen az amerikai vezetés „vált mindent üzletté, ideértve az emberéleteket is”. Miguel Díaz-Canel szerint azok, akik most „hisztérikusan támadják” az országukat, „dühös haraggal reagálnak” a kubai nép azon szuverén döntésére, hogy a saját politikai modelljét választja.

„Azoknak, akik a forradalmat okolják a súlyos gazdasági nehézségekért, amelyeket átélünk, szégyellniük kellene magukat, mert tudják és elismerik, hogy ez a drákói, fojtogató nyomás eredménye, amelyet az Egyesült Államok már hat évtizede gyakorol ránk, és amelynek szigorításával fenyeget” – tette hozzá a kubai államfő.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter pedig az X-en vasárnap azt írta: Havanna sosem kapott pénzügyi vagy természetbeni kompenzációt más országoknak nyújtott biztonsági szolgálataiért. Hozzátette, hogy a kubai vezetés nem folyamodik zsoldosokhoz, zsaroláshoz vagy a katonai kényszer politikájához más országok viszonylatában.

A kubai külügyminiszter arra reagált így, hogy Donald Trump az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát. Az amerikai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben Kuba nem számíthat a Venezuelából érkező segítségre kőolaj és pénz formájában. „Kuba sok éven keresztül élt a Venezuelából érkező nagy mennyiségű kőolajon és pénzen. Cserébe biztonsági szolgálatot nyújtott a két utolsó venezuelai diktátor számára” – fogalmazott a közösségi oldalán közzétette bejegyzésében Donald Trump.

A kubai külügyminiszter reagálásában azt írta, hogy Kubának minden joga megvan az olajimportra olyan piacokról, amelyek készek exportálni külső beavatkozás, illetve az Egyesült Államok egyoldalú kényszerintézkedései nélkül.

Bruno Rodríguez szerint a jog és igazság Kuba oldalán áll, Washington viszont „bűnöző és féktelen hegemónként viselkedik, amely fenyegeti a békét és biztonságot nemcsak ezen a féltekén, hanem globálisan is”.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×