Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Miguel Díaz-Canel kubai elnök egy havannai imperialistaellenes nagygyûlésen beszél 2026. jasnuár 3-án, miután az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa

Kubai elnök Donald Trumpnak: készek vagyunk az utolsó csepp vérünkig védekezni

„Kuba szabad, független és szuverén ország. Senki sem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk. Kuba nem támad másra, hanem őt támadja az Egyesült Államok már 66 éve” – közölte Miguel Díaz-Canel.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Donald Trump amerikai elnök a hét végén az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát, miután az elveszítette legnagyobb támogatójaként Venezuelát. Emlékeztetett arra, hogy a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására az év elején indított amerikai katonai akció során számos kubai halt meg, aki az államfő biztonságáért volt felelős. Az amerikai elnök hozzátette, hogy Venezuelának többé nem lesz szüksége a kubaiak által nyújtott védelemre, mert „most ott van az Egyesült Államok, a világ legerősebb hadseregével, hogy megvédje őket, és amit meg is fog tenni”.

Miguel Díaz-Canel kubai államfő a mikroblogján reagált Donald Trump kijelentéseire. Mint fogalmazott, Kuba már 66 éve szenvedi el az Egyesült Államok támadásait. „Kuba szabad, független és szuverén ország. Senki sem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk.

Kuba nem támad másra, hanem őt támadja az Egyesült Államok már 66 éve. Kuba nem fenyeget, kész és hajlandó utolsó csepp véréig védekezni”

– figyelmeztetett Miguel Díaz-Canel.

A kubai elnök hangsúlyozta: Washingtonnak nincs erkölcsi joga bármiben is kérdőre vonni Havannát, mert szerinte éppen az amerikai vezetés „vált mindent üzletté, ideértve az emberéleteket is”. Miguel Díaz-Canel szerint azok, akik most „hisztérikusan támadják” az országukat, „dühös haraggal reagálnak” a kubai nép azon szuverén döntésére, hogy a saját politikai modelljét választja.

„Azoknak, akik a forradalmat okolják a súlyos gazdasági nehézségekért, amelyeket átélünk, szégyellniük kellene magukat, mert tudják és elismerik, hogy ez a drákói, fojtogató nyomás eredménye, amelyet az Egyesült Államok már hat évtizede gyakorol ránk, és amelynek szigorításával fenyeget” – tette hozzá a kubai államfő.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter pedig az X-en vasárnap azt írta: Havanna sosem kapott pénzügyi vagy természetbeni kompenzációt más országoknak nyújtott biztonsági szolgálataiért. Hozzátette, hogy a kubai vezetés nem folyamodik zsoldosokhoz, zsaroláshoz vagy a katonai kényszer politikájához más országok viszonylatában.

A kubai külügyminiszter arra reagált így, hogy Donald Trump az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát. Az amerikai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben Kuba nem számíthat a Venezuelából érkező segítségre kőolaj és pénz formájában. „Kuba sok éven keresztül élt a Venezuelából érkező nagy mennyiségű kőolajon és pénzen. Cserébe biztonsági szolgálatot nyújtott a két utolsó venezuelai diktátor számára” – fogalmazott a közösségi oldalán közzétette bejegyzésében Donald Trump.

A kubai külügyminiszter reagálásában azt írta, hogy Kubának minden joga megvan az olajimportra olyan piacokról, amelyek készek exportálni külső beavatkozás, illetve az Egyesült Államok egyoldalú kényszerintézkedései nélkül.

Bruno Rodríguez szerint a jog és igazság Kuba oldalán áll, Washington viszont „bűnöző és féktelen hegemónként viselkedik, amely fenyegeti a békét és biztonságot nemcsak ezen a féltekén, hanem globálisan is”.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×