Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Grönland és Dánia zászlaja egy kietlen, havas tájon.
Nyitókép: Pixabay

Dán miniszterelnök: Donald Trump szálljon le Grönlandról!

Mette Fredriksen azt követően figyelmeztette ismét az amerikai elnököt Grönland békén hagyására, hogy Donald Trump egyik tanácsadójának felesége sokatmondó képet posztolt a szigetről a közösségi médiába.

Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen felszólította Donald Trumpot, hogy „hagyjon fel a fenyegetésekkel” Grönland amerikai átvételével, bekebelezésével kapcsolatban – írja a BBC híradása nyomán a 444.

A miniszterelnök szerint semmi értelme arról beszélni, hogy az Egyesült Államoknak át kellene vennie Grönlandot, és hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak „nincs joga annektálni a dán királyság három nemzetének bármelyikét”.

Mette Frederiksen azt követően szólalt fel, hogy az amerikai elnök egyik tanácsadójának, Stephen Millernek a felesége, Katie Miller egy Grönlandot ábrázoló térképet posztolt az amerikai zászló színeivel, a „SOON” („Hamarosan”) felirattal. Donald Trump többször is beszélt arról az elmúlt évben, hogy Grönland akár az USA részévé is válhatna, a sziget stratégiai elhelyezkedésére és ásványkincseire hivatkozva.

Közleményében a dán miniszterelnök azt írta, Dánia – és így Grönland is – a NATO tagja, ezért a szövetség biztonsági garanciája vonatkozik rá. Azt is kiemelte, hogy Dánia már rendelkezik védelmi megállapodással az USA-val, amely amerikai hozzáférést biztosít Grönlandhoz, és Koppenhága növelte a sarkvidéki térség biztonságára fordított kiadásait. Ezért határozottan felszólította az Egyesült Államokat, hogy álljon le a fenyegetésekkel egy történelmileg közeli szövetségessel, valamint egy másik országgal és néppel szemben, amely nagyon világosan jelezte, hogy nem eladó.

Az amerikai elnök a vasárnapi interjúban a venezuelai helyzet mellett Grönlandról is szót ejtett, stratégiai célként emlegette a szigetországot. Úgy fogalmazott, hogy „Grönlandra szükségünk van, teljesen biztosan, mert orosz és kínai hajók veszik körül”.

Donald Trump néhány órával később, az Air Force One fedélzetén ismét Grönlandról beszélt. „Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra” – mondta. Az elnök egy vasárnapi interjúban úgy fogalmazott, másra bízza, hogy eldöntsék, mit jelent Grönland számára a venezuelai katonai akció.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Az elmúlt hetekben rendkívüli hideggel, heves havazással és erős széllökésekkel szokatlanul zord téli időjárás csapott le az Egyesült Államok több államára. Becslések szerint az extrém körülmények miatt több mint 1 millió tengerentúli háztartás és vállalkozás maradhatott áram nélkül, ami ugyan jelentős szám, de lényegesen kisebb, mint a legutóbbi hasonló téli vihar, a 2021-es Uri idején tapasztalt érték, amikor is több mint 5 millió felhasználót sújtott áramszünet. A Fern névre keresztelt vihar lehetőséget adott a tengerentúli áramszolgáltató vállalatoknak arra, hogy bebizonyítsák, tanultak a korábbiakból, és a jelek szerint ezt sikerült is nekik. Az eset arra is rávilágított: amikor az időjárásfüggő megújulók háttérbe szorulnak, egy sokat támadott, de megbízható pillér tartja életben az energiarendszert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×