A dán védelmi minisztérium megerősítette, továbbra is érvényben van egy 1952-es katonai utasítás, amely szerint egy invázió esetén katonai egységeinek azonnal harcba kell lépniük, nem kell parancsra várni – és ez igaz arra is, ha a feletteseik nem tudnak a helyzetről.

Ami miatt felmerült a téma: Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai kommandósok általi elfogása és a venezuelai olajat szállító tankhajók legfoglalása nyomán Donald Trump amerikai elnök felmelegítette követelését, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szereznie a Dániához tartozó, autonóm Grönlandot.

Donald Trump szerint nemzetbiztonsági szempontok miatt kell átvenni a hatalmas, jeges sziget irányítását, ahol már most is léteznek amerikai katonai bázisok. Donald Trump és emberei azt is jelezték: akár katonai erőt is bevetnének. Mindez nem először, megrökönyödést és döbbenetet váltott ki Dániában és az európai NATO-szövetségeseknél.

Az amerikai kormányzat közölte, hogy inkább megvenné a szigetet, Koppenhága viszont határozottan közölte: nem eladó.

Az európai tagállamok sürgős egyeztetéseket kezdtek arról, hogyan reagáljanak egy esetleges amerikai katonai lépésre, szakértők szerint ugyanis egy ilyen támadás a NATO végét is jelenthetné.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter közölte: Európa cselekedni akar, de csak közösen. Német kormányzati források a Reutersnek megerősítették: Berlin szorosan együttműködik Dániával és más európai partnerekkel abban, hogy mik lehetnek a következő lépések.

A francia külügyminiszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy telefonon beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, aki szerinte kizárta egy grönlandi invázió lehetőségét. Marco Rubio amerikai törvényhozóknak is azt mondta: a fenyegető hangnem nem jelent azonnali katonai támadást, Washington célja továbbra is a sziget megvásárlása – írta a Wall Street Journal.

Ez a nyilatkozat azonban ellentmond a Fehér Ház kommunikációjának. Karoline Leavitt elnöki szóvivő kedden úgy fogalmazott:

a katonai opció „még mindig az asztalon van”.

A Washington Post pedig arról írt, hogy az elmúlt napokban érezhetően keményebb lett a hangnem. A helyzet súlyosságára Dominique de Villepin volt francia miniszterelnök is figyelmeztetett. Szerinte ha az Egyesült Államok valóban megtámadná Grönlandot, akkor Európa szemében ellenséggé válna. Dominique de Villepin a Bloomberg tévének azt mondta: példátlan lenne, ha egy NATO-tag fegyverrel támadna meg egy másikat, és Európa semmilyen körülmények között nem fogadhatná el szuverenitásának megsértését.

Ha Donald Trump továbbmegy, akkor Washington riválisból vagy versenytársból ellenséggé változna – mondta a korábbi francia miniszterelnök. Ha valóban élessé válna a helyzet, az önálló haderővel nem rendelkező, közel 60 ezres lakosságú Grönland nem sokat tehetne az amerikai csapatok ellen, míg Dániának minimális számú hadereje van a szigeten, így a harcra utasított dán katonák egy öngyilkos misszióba indulnának, miközben az amerikai haditengerészet és légierő gyorsan uralma alá hajtaná a szigetet.

(A nyitóképen: Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter és Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter nyilatkozik a Külpolitikai Bizottság kopenhágai ülése után, 2026. január 7-én. Az ülés egyetlen témája az Egyesült Államok igénye Dánia autonóm területére, Grönlandra volt.)