Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
327.97
bux:
111392.04
2025. december 30. kedd Dávid
A Helsing cég SG-1 Fathom mélytengeri drónja
Nyitókép: Helsing

Új csodafegyvert villant a Royal Navy az orosz fenyegetés ellen

London mélytengeri robotokkal akarja megfigyelni a brit szigetek környékén ólálkodó orosz búvárhajókat.

Az elmúlt két évben 30 százalékkal megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor orosz hajók bukkantak fel a brit felségvizek közelében. Különösen az aggasztja a londoni vezetést, hogy ezek többnyire a létfontosságú tengeralatti kommunikációs és energetikai kábeleket próbálták feltérképezni.

Szeptemberben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága közölte: „nem biztos abban”, hogy Nagy-Britannia felkészült a tengeralatti kritikus infrastruktúra védelmére. A testület ezért arra figyelmeztetett: egy támadás „katasztrofális zavarokat” okozhat a létfontosságú pénzügyi és kommunikációs rendszerekben – írja a BBC.

Az orosz fenyegetések hatására John Healey védelmi miniszter december elején bejelentette egy teljesen új védelmi rendszer kiépítését, amelyben rendkívül fontos szerep jut a víz alatti robotoknak. Ezek közül talán a legfontosabb a nemrég bemutatott SG-1 Fathom. Mint azt a miniszter mondta:

ezek a drónok hadihajókkal és repülőgépekkel együttműködve fogják őrizni a tengeralatti vezetékeket, part közeli építményeket.

Az új drónt a német Helsing cég fejlesztette ki és egészen egyedülálló képességekkel rendelkezik. Eredetileg arra tervezték, hogy a bálnák vonulását figyeljék meg vele az Atlanti-óceánon, ezért a mérnökök igyekeztek minél kisebb és csendesebb gépet építeni, ami sikerült is nekik. Az SG-1 mindössze 1,95 méter hosszú, 28 centiméter átmérőjű és körülbelül 60 kilogramm súlyú. Akkora, hogy két tengerész is könnyedén tudja mozgatni, akár a parton, akár egy hajó fedélzetén.

A jármű nem zajos propellert használ, hanem a felhajtóerejét és szárnyait úgy állítják be, hogy a függőleges mozgást lassú, de folyamatos előrehaladássá alakítsák. Így nagyjából 1-2 csomós (kb. 1,8-3,7 km/h) sebességet érhet el, ami ugyan nem éppen óriási tempó, de a megfigyeléshez tökéletesen elég. A gyártó azt állítja, hogy az SG-1 akár három hónapig is önállóan működhet, vagy úgy, hogy némán lebegve úszkál, vagy pedig a tengerfenekére lapulva hallgatózik.

Olcsó, tömegesen bevethető, de mégis nagyon kifinomult. Az SG-1 Fathom lehet a Royal Navy új, tengeralattjárók elleni csodafegyvere. Kép: Helsing
Olcsó, tömegesen bevethető, de mégis nagyon hatékony. Az SG-1 Fathom lehet a Royal Navy új, tengeralattjárók elleni csodafegyvere. Kép: Helsing

A rendkívül kifinomult akusztikus rendszere által begyűjtött adatokat mesterséges intelligenciával támogatott feldolgozó egység értékeli, és az eredményeket rögtön eljuttatja a felszínen hajózó fregattok vízalatti mikrofonjaihoz, vagy az éppen a közelben tartózkodó tengeralattjáró-vadász repülőgépek szonár bójáihoz. De az sem okoz gondot, ha a robot esetleg túl messzire elúszott, vagy nagyon mélyre merült, mivel ezek az eszközök rajokban tevékenykednek. Ha kell, átveszik és továbbítják egymás adatait, természetesen mindent kódolt jelek formájában. Azonban sürgős esetben a robot a felszínre is emelkedhet és műholdas kapcsolaton keresztül küldhet riasztást, majd alámerülve folytathatja a megfigyelést.

A kicsi, de annál hatékonyabb víz alatti drónokat gyorsan lehet a veszélyzónákba telepíteni, és egyetlen rendszerkezelő akár több száz SG-1-est tud egyidőben szemmel tartani. A tengeralatti kábelek, szélerőművek és gázvezetékek körüli sűrű megfigyelőhálózattal a Royal Navy folyamatosan figyelemmel kísérheti a gyanús hajóforgalmat. Ezzel aztán lehetetlenné válik, hogy a hibrid hadviseléssel az oroszok észrevétlenül rongálhassák meg ezeket a stratégiai fontosságú létesítményeket. Moszkva új doktrínájának ugyanis éppen az a lényege, hogy az ilyen titkos szabotázsakciókkal ne provokáljanak ki közvetlen, fegyveres összecsapást.

Az SG-1 drónok rajokban is tudnak felderítést végezni. Mesterséges intelligenciával támogatott irányító rendszereik elosztják egymás közt a feladatokat és ha kell feldolgozzák majd továbbítják a többiek által megszerzett információkat. Kép: Helsing
Az SG-1 drónok rajokban is tudnak felderítést végezni. Mesterséges intelligenciával támogatott irányító rendszereik elosztják egymás közt a feladatokat, és ha kell, feldolgozzák, majd továbbítják a többiek által megszerzett információkat. Kép: Helsing

Persze akad néhány kérdés az új tenger alatti drónok alkalmazásával kapcsolatban. Először is, a több száz apró vízi jármű nem akadályozza-e a mélytengeri halászatot? A tengerfenéken húzott hálókkal ugyanis könnyen kifoghatják ezeket a robotokat is. Aztán az sem tisztázott még, vajon a királyi haditengerészetnek mekkora erőt kell elkülönítenie a robotok állandó felügyeletére, karbantartására. Vagy éppen arra, hogy időnként egyik helyről a másikra telepítsenek több tucatnyi SG-1-est. Végül pedig azt sem tudni, hogy az ellenség képes lenne-e manipulálni a tenger alatt hallgatózó drónokat, és ha igen, hogyan? Például úgy, hogy nagy erejű vízalatti hangsugárzókkal süketíti meg a fontos víz alatti útvonalak mentén hallgatózó drónokat?

Ezzel együtt az Army Recognition szerint az SG-1 Fathom egyértelmű fejlődést jelent a nyugati tengeralattjáró-elhárítási doktrínában. A mostani, néhány méregdrága repülő és hadihajó helyett olcsó fogyóeszköznek számító robotok sokasága venné át az Észak-atlanti vizek ellenőrzését. Amennyiben ez az elképzelés beválik a gyakorlatban, akkor a NATO végre megkapja azt, ami a hidegháború óta hiányzott: egy állandó, rugalmasan bevethető tengeralatti riasztórendszert, amely sokkal nagyobb területet képes megfigyelni, mint bármelyik fregatt vagy tengeralattjáró vadász repülőgép.

Címlapról ajánljuk

Kár az összekapcsolásért – Szergej Lavrov megszólalt a Trump-Putyin egyeztetés után

Számos, az ukrajnai helyzettel kapcsolatos ügyben ismertette az orosz álláspontot a külügyminiszter, és felhívta az Egyesült Államok figyelmét egy gyorsan közeledő határidőre is.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×