Mint arról az Infostart beszámolt, a múlt héten csütörtökön a francia haditengerészet feltartóztatott egy tartályhajót, amelyről azt gyanítják, hogy orosz olajat szállított. A tankert Marseille partjai közelében fogták el és kiderült, hogy hamis zászlót használt az azonosításához. A kereskedelmi hajóknak mindig annak az országnak zászlaja alatt kell közlekedniük, amelynek nyilvántartásában szerepelnek. Az oroszok egyik trükkje viszont az, hogy az olajszállítóikon más állam lobogója leng, mint ahova bejegyezték a járművet. Így ugyanis félre lehet vezetni a többi ország tengerészeti hatóságait.

Amerikai és uniós források szerint az is gyakran alkalmazott módszer, hogy a tartályhajók kikapcsolják az automatikus jeladó berendezéseiket. Ezek arra szolgálnak, hogy a nemzetközi hajózási hatóságok nyomon követhessék az áruszállítókat és ha kell, segítséget nyújthassanak nekik, amennyiben valamelyik hajó bajba kerülne. A transzponderek segítségével azt is el lehet kerülni, hogy a hajók éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között veszélyesen megközelítsék egymást.

Les images de l’arraisonnement du Grinch par la Marine nationale pic.twitter.com/UydHvsaN5L

— Ludovic de Foucaud (@ludovicdf) January 23, 2026

A jeladókat általában azért kapcsolják ki a tankhajók, hogy ne lehessen észrevenni, amikor az egyikből a másik töltik át az orosz olajat a nyílt tengeren. Ha ugyanis a rakomány egy része másik országból származik, akkor már lehetetlen megmondani, hogy a kikötőben kirakott olaj milyen eredetű.

Emellett Moszkva mindent elkövetnek annak érdekében, hogy szövevényes tulajdonosi hátteret kreáljon, így fedezve az orosz hovatartozást. A franciák által most elfogott, Grinch nevű olajszállító kapitányát is a emiatt vették őrizetbe, és persze arról is számot kell adnia a marseille-i ügyészségnek, hogy miért nem annak az országnak a lobogója alatt hajózott, ahova a tankert regisztrálták.

Az Ukrajna elleni 2022. februári orosz inváziót követően az USA, valamint a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet, a G7 tagállamai egy sor büntető intézkedést hoztak, hogy korlátozzák Oroszország olajkivitelét. Ugyanis az exportbevételekből származnak az orosz állam legnagyobb bevételei, amiket jórészt a háborúra finanszírozására fordítanak. Ilyen szankció például az orosz olajra kivetett ársapka is. Emiatt az oroszok kénytelenek a korábbiaknál olcsóbban adni az energiahordozót. De ugyanezt a célt szolgálják a mennyiségi korlátozások is, valamint az, hogy rengeteg orosz tulajdonban lévő tartályhajót kitiltottak a legtöbb kikötőből. Az Európai Unió összesen 598, míg az amerikai hatóságok további 183 olajszállítót nyilvánítottak nem kívánatosnak a nemzetközi vizeken.

Moszkva erre válaszul létrehozott egy úgynevezett árnyékflottát.

Többnyire régi, elhanyagolt állapotban lévő járművekről van szó, amikhez egyrészt olcsón hozzá lehetett jutni, másrészt, ha lefoglalják valamelyiket, vagy katasztrófát szenved, akkor az még sem okozhat komolyabb veszteséget az orosz kormánynak. Viszont a néha tragikusan elhasználódott tankerek súlyos kockázatot jelentenek a tengerek élővilágára, a halászatra, illetve a partok közelében lévő városokra, ipari létesítményekre – nyilatkozta az Urgewald nevű civil szervezet egyik munkatársa. Alexander Kirk arra figyelmeztetett, hogy Európa számos országának polgárait közvetlen veszélybe sodorják a rozoga orosz tartályhajók.

De nemcsak ez és a szankciók kijátszása a baj az árnyékflottával. Hanem az is, hogy az oroszok rendszeresen kémkedésre használják ezek a hajókat. Tavaly szeptember 28-án, a francia flotta elfogta az ország partjainak közelében ólálkodó Boracay nevű hajót. Azt gyanították, hogy az olajszállító fedélzetéről több drónt is indítottak nyugat-európai célpontok felé. A többször is nevet változtatott tanker szeptember 20-án indult Szentpétervár közeléből, hogy 750 000 hordó olajat vigyen Indiába. Pillanatnyilag ez az ország a célállomása az orosz olajexport 40 százalékának. Végül a franciák öt nap vizsgálódást követően kitessékelték saját felségvizeikről az orosz hajót.

Footage published by BFMTV which shows the French Navy boarding the Russian oil tanker Boracay earlier off the coast of Saint Nazaire, France. pic.twitter.com/GjU5aeWJiA

— OSINTdefender (@sentdefender) October 1, 2025

A múlt hét közepén feltartóztatott másik olajszállító ügyében már a francia elnök is megszólalt. Emmanuel Macron az X-en tett bejegyzésében egyebek közt azt írta: „Nem tűrünk el semmilyen jogsértést sem. Elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jog betartása és a szankciók hatékony végrehajtása mellett.” Afelől sem hagyott kétséget, hogy Párizs tisztában van azzal: a hajó az árnyékflottához tartozik, az pedig a háború pénzelésére szolgál. Macron elnök ugyanakkor elárulta, hogy Franciaország nem egyedül, hanem NATO -szövetségeseivel közösen fogta el az orosz tartályhajót a Földközi-tengeren. Londonban ezt azzal egészítették ki, hogy a brit fegyveres erők felderítési adatokkal segítették a franciákat. Moszkva természetesen elítélte a hajó feltartóztatását, amit Vlagyimir Putyin elnök kalózkodásnak nevezett.

We will not tolerate any violation.

This morning, the French Navy boarded an oil tanker coming from Russia, subject to international sanctions and suspected of flying a false flag.

The operation was conducted on the high seas in the Mediterranean,… pic.twitter.com/zhXVdzPx1r

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) January 22, 2026

Moszkva azonban ennél sokkal fenyegetőbben reagált arra, hogy az amerikai parti őrség január 9-én átkutatta a Karib-tengeren hajózó Olina nevű orosz olajszállítót. Ez már legalább az ötödik tartályhajó volt, amelyet az amerikai hatóságok az elmúlt hetekben lefoglaltak, hogy érvényt szerezzenek az Oroszországgal és Venezuelával szembeni szankcióknak. A moszkvai külügyminisztérium szerint ez a lépés „további katonai és politikai feszültségekhez vezethet” és az amerikaiak szemére vette, hogy Washington újabb, súlyos válsághelyzeteket akar teremteni a világban.