A német gazdaság gyengélkedik, gyakorlatilag hatodik éve stagnál, miközben lassan leromlanak a közszolgáltatások. Németországban annyi probléma merült fel az utolsó években, olyan nagy frusztráció alakult ki a társadalomban, hogy már csak 23 százalék gondolja úgy, hogy Friedrich Merz kancellár jó munkát végez. Még az se biztos, hogy négy évig ki tudja húzni a kormánya – vélekedett Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ez a belső gyengeség az oka, hogy Németország nem tud hatásosan fellépni a nemzetközi színtéren, akár az ukrajnai rendezés kérdésében, és még az is kérdéses, hogy egyáltalán odaülhet-e a tárgyalóasztalhoz a béke ügyében – tette hozzá.

Friedrich Merz kormánya úgy áll össze, hogy van egy CDU/CSU konzervatív, kereszténydemokrata része, és van egy szociáldemokrata rész, akik megtorpedóznak és megállítanak minden reformjavaslatot, újítást, amit a CDU a kampányban megígért – mondta Bauer Bence, hozzátéve: így ma gyakorlatilag semmilyen ügyben nem tud egységesen fellépni a kormány.

Erre egy példa a polgári juttatás reformja. Az úgynevezett Bürgergeld évente 50 milliárd euró, és 5,5 millió ember kapja. Kétharmadrészt migrációs hátterű emberek, és nyilvánvaló, hogy ezt meg kell reformálni. Mert

például az ukránok mindenhol dolgoznak Európában, de Németországban nem dolgoznak, mert kapnak az államtól Bürgergeldet, és ez sokkal kényelmesebb.

És a Bürgergeld sok, egyébként szorgos, dolgos emberekből is kiirtja a munkába állás pozitív attitűdjét. De amikor erről volt szó, hogy a Bürgergeldet meg kell reformálni – ami a CDU nagy kampányígérete, és azt mondták, hogy ebből csípjenek le 10 százalékocskát, 5 milliárd eurót –, akkor a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil egy nem szalonképes kifejezéssel azt találta mondani a főnökének, hogy nem lesz ilyen. Pont. Egy centrális politikai ügy. És a szociáldemokraták ebben is megálljt parancsoltak, azaz nagyon nehéz lesz ebben az ügyben bármit is csinálni.

Ahol egyetértés van, az az, hogy Oroszország agressziója fenyegetést jelent akár Németországgal szemben is. Ebben van egyezség a koalíciós társak között, de ezt a kérdést a német társadalom is árnyaltabban látja, főleg az AfD-sek, de Kelet-Németországban is. A CDU-ban is vannak nagyon sokan, akik úgy gondolják, hogy mihamarabb békét kell kötni és helyre kell állítani a külgazdasági kapcsolatokat Oroszországgal.

Főleg a zöldek korábban masszívan gazdaságellenes környezetet teremtettek Németországban. „Azt nem mondom, hogy ez megszűnt, azt sem mondanám, hogy még fennáll, de legalább már nem gazdaságellenes a környezet, már legalább neutrális. De csodát nem lehet várni, mert a hosszú távú strukturális problémák, a leromló infrastruktúra, a magas adók, a bürokrácia sok nehézséget okoznak, és ezeket egy kormány nem fogja tudni megoldani, hanem összességében a társadalomban kellene elérni a mentalitás megvltoztatását.

De ez a szakértő szerint nagyon nehéz lesz, mert Németországban sokan még mindig úgy gondolják, hogy azért összességében minden rendben van, és bár van egy-két probléma a migrációval, a közbiztonsággal, meg mondjuk nem olyan jó a járműipar, de ezek konjunkturális kérdések – miközben ezek valójában súlyos strukturális kérdések – hangsúlyozta. Úgy látja,

a németek még nem értik, hogy már nem adottság az a magas gazdasági, jóléti szint, amit Németország még mindig magáénak tud, és minél gyorsabban halad az idő, annál gyorsabban lesz ez meghaladott, és tenni kell érte, hogy ez a jólét megmaradjon.

„Szerintem a németekben ma nincsen meg a munkaalapú társadalom tudata. Németországban dolgoznak Európa-szerte majdnem a legalacsonyabb óraszámban, 1100 vagy 1150 órát dolgoznak, sokan home office-ban vannak, szóval összességében ez egy kicsit hiányzik” – fogalmazott Bauer Bence, aki szerint megint a 60-as években tapasztalt Wirtschaftswunder-generáció, vagyis a német gazdasági csoda generációjának mentalitására lenne szükség, hogy az emberek az egész társadalmat nézve a mentalitásukkal higgyenek abban, hogy előre lehet lépni munkával, kemény teljesítménnyel.

A kérdésre, hogy használják-e valamire azt az 500 milliárdos hitelcsomagot, amit még a Merz-kormány előtti utolsó parlament szavazott meg a „szent adósságfék” ellenére, a szakértő azt mondta: összességében 850 milliárd euró volt négy évre elosztva, de sok minden nem történt, mert rengeteg közbeszerzésre, gyártáskapacitás-növelésre van szükség – ez nem úgy van, hogy most ebben az évben 200 milliárd egyből megérkezik a német gazdaságba, és hipp-hopp rendbe jön minden, hanem ez egy hosszú menetelés, lassan történik. Infrastruktúrára akarják költeni, védekezésre, sőt még klímapolitikára is. A 850 milliárd euró ellenére még mindig háromszámjegyű milliárdos lyukak tátonganak a költségvetésben, spórolni kell még így is. És

nagyon nehéz elmondani az embereknek, hogy a GDP-arányos államadósság pár év alatt hatvanvalahányról fölmegy kilencven százalékra, nagyon el fog adósodni Németország, a jövő generációk fizetik ki, de mégis spórolni kell minden sarkon, és nem engedhetik meg maguknak már azokat a dolgokat, amit eddig lehetett

– fogalmazott Bauer Bence. Úgy értékelt, hogy a kormány körül már megjelennek az első jelek, hogy egyesek elhagyják a hajót. „Emlékezzünk rá, még meg sem alakult a kormány, de Friedrich Merz az első körben elbukott, amikor május 6-án kancellárválasztás volt a Bundestagban”.

Merz legfőbb szövetségesei meggyengültek, nem kaptak erős pozíciót a kormányban, a némelyek már próbálnak bizonyos dolgokban más pozíciót megfogalmazni. Szóval összességében nincsen hova lépni, és ott vannak még a szociáldemokraták, és folyton ott van az AfD, ami ott liheg a CDU nyakában, és az AfD azokat a dolgokat mondja, amit egyébként a CDU a kampányban ígért. És az AfD minden héten megismétli, hogy bármit meg lehet azonnal szavazni, hiszen ott vannak a mi szavazataink, de ugye a CDU nem akar a „tűzfal” miatt az AfD-vel kooperálni. Azaz

teljes mértékben egy zsákutcába manőverezte magát a CDU/CSU pártszövetség és a kormány

– mondta Bauer Bence, aki szerint talán a szociáldemokraták már csak abban érdekeltek, hogy akkor legalább a CDU is egy kicsit menjen lefele, ne csak ők.

Van egy olyan forgatókönyv is, hogy addig tartják tűzfal mögött az AfD-t, amíg az akkorára nő, hogy mindenki, aki tűzfal mögött tartja, végül jelentéktelenné válik. „Én nagyon úgy látom, hogy még akkor is ott lesz a tűzfal az AfD körül, ha már 30-35 százalékon áll” – fogalmazott.

Ugye mindig az a kérdés, hogy hol van a tető. Körülbelül 35-33 százaléknál nem kap egyik párt se többet Németországban. Ez valószínűleg vonatkozik az AfD-re is – emelte ki.

Németországban azért egy kicsit más a helyzet, mint Franciaországban, mert folyamatosan vannak köztes választások tartományi szinten. És 2026-ban öt helyen lesz tartományi választás. A leglényegesebb kettő keleten lesz, Mecklenburg-Előpomerániában és Szász-Anhaltban, ahol ősszel lesznek választások, és ott az AfD 38-40 százalékon áll.

„Bizonyos konstelláció mellett, ha akár csak három vagy négy párt jut be az ottani parlamentbe, akkor 42-43 százalékkal abszolút többséget lehet szerezni, és

az AfD annak a küszöbén áll, hogy Szász-Anhaltban abszolút többséget szerezve egyedül kormányozzon. A tűzfal szerintem beomlott Kelet-Németországban”

– mondta a szakértő, aki szerint már csak az a kérdés, hogy a leomló tűzfal elől a CDU még el tud-e ugrani, vagy az maga alá temeti.

Friedrich Merz jövőjét tekintve ez semmi jóval nem kecsegtet, hiszen ő több ízben, mindenféle kényszer nélkül kinyilvánította, hogy a tűzfal az ő politikai filozófiájának az egyik sarokköve, és ha nincs már tűzfal, akkor nincsen Friedrich Merz. De

ha tartományi szinten az AfD már egyedül is tud kormányozni, ami teljes fiaskója lenne a jelenlegi politika mainstreamnek pártelnökként Friedrich Merz megbukott.

„Szerintem e téren ő már megbukott, mert amikor elindult pártelnöknek, 10 százalékon állt az AfD, és ő azt ígérte, hogy meg fogja felezni azt a pártot. Ez 5 százalék lenne. Most az AfD 26-27 százalékon áll, azaz megduplázódott, majdnem megháromszorozódott a támogatottsága.

Az AfD politikai tényezővé válásáról azt mondta: Németország arról ismeretes, hogy nem olyan gyorsan változik a dolgok egyik része, és nagyon erős a struktúrák a szerepe. Sok a bevált szokás, a pártapparátus, a kvóta, a különböző kiegyenlítő mechanizmus, és van egy masszív alkotmánybíróság, meg a második kamara, a Bundesrat.

„Ha azt feltételezzük, hogy 2029-ben az AfD szövetségi szinten kormányozna, amit nem tartok reálisnak, inkább egy CDU kisebbségi kormányt tartok reálisnak AfD-támogatással. Akkor is az a nehéz helyzet adódik egy AfD-kormány számára, hogy kormányozni kellene emberekkel, személyzettel az országot, de az AfD-nek jelenleg nincsen semmije. A pártalapítvány nem kap pénzt, pozíciókat nem kapnak a parlamentben, bizottsági elnöki tisztségeket, alelnöki pozíciókat nem kapnak, kiszorítják őket. Most Ludwigshafenben volt egy választás, ahol nem indulhatott el a jelöltjük, és van olyan elképzelés is más tartományokban, hogy AfD-munkatársak vagy párttagok nem dolgozhatnak állami szerveknél. És folyamatosan ott lebeg fölöttük, hogy betiltják az AfD-t. Ez nem kedvez annak, hogy pozíciókat, tapasztalatokat, lehetőségeket szerezve előrelépkedjenek – sorolta Bauer Bence.

És minél jobban kiszorítják őket, annál radikálisabbak lesznek a tekintetben, hogy radikális fordulatot akarnak elérni – tette hozzá. A német társadalom szerinte sok mindenben az AfD szövetségese, hisz

nagyon sok sorsdöntő és releváns kérdésben – migráció, gazdaságpolitika, akár energiapolitika, belbiztonság –, a német társadalom egyre inkább az AfD mögött sorakozik fel. Nem azért, mert az AfD-t szereti, hanem mert úgy látja, hogy már a CDU-ra sem lehet számítani ezekben a fontos kérdésekben.

Mindenesetre semmi biztosat nem lehet még mondani, hiszen nagyon hosszú út vezet a kormányzáshoz.

A kisebbségi kormányról egyébként már most is folyamatosan van szó Bauer Bence szerint. A CDU-ban egyre több olyan vélemény látott napvilágot, hogy abba kell hagyni a kormányzást a szociáldemokratákkal, és az AfD támogatásával egy kisebbségi CDU-kormányt lehetne vinni. Az AfD szempontjából ez sok tekintetben okos lenne, hisz akkor ők partnerei lennének a CDU-nak, hozzáférésük lenne fontos dokumentumokhoz, a döntéshozatalhoz, ott ülnének az asztalnál anélkül, hogy formálisan kormányoznának, be tudnák bizonyítani, hogy ők nem extrém szélsőjobboldali párt, hanem felelősségteljesen tudnak politizálni. Negatívumként persze a szavazóik egy része talán azt mondja, hogy 'miért kötöttek most kompromisszumot a CDU-val, hisz nekünk az a célunk, hogy egyedül kormányozzunk, elküldjük a régi politikai garnitúrát nyugdíjba', szóval ez kétélű fegyver.

De előbb-utóbb eljön az az idő, amikor az AfD már erősebb lesz, és, mint az osztrák forgatókönyv, minél erősebb lesz az AfD, annál nehezebb lesz az eddig bevált mainstream jobboldali pártnak az együttműködés. De lehet, hogy addig húzzák ezt a tűzfalépítgetést, míg tényleg nem lesz más megoldás, de a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója szerint minél magasabb a tűzfal, annál instabilabb.

A végső lépésre, az AfD betiltására talán nem kerülhet sor, hiszen az azzal járna, hogy alakul egy új párt, és nyilvánvalóan más politikai mederbe terelődik a diskurzus.

„A CDU az AfD betiltásával aláírná a saját halálos ítéletét, de abban a percben, ahol a 152 AfD-s mandátum megszűnne, akkor kinek lenne többsége? A baloldalnak, de azonnal, választás nélkül”

– fogalmazott Bauer Bence. És egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a baloldal el tudná mozdítani Friedrich Metzet a kancellári pozíciójából. Szóval az AfD és a CDU egy csónakban evez, de a CDU ezt még nem vette észre. „Ezért nagyon kevéssé tartom reálisnak, hogy betiltásra kerüljön sor” – mondta Bauer Bence az InfoRádió Aréna című műsorában.