Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Kimerült nő ül egy irodában a csukott szemén két postittal // Thats it, Im done
Nyitókép: Witthaya Prasongsin/Getty Images

Leszámolhatnak a nyolcórás munkaidővel Németországban

Nem kizárt, hogy a németek jövőre búcsút inthetnek a hagyományos nyolcórás munkanapnak. A kormányon lévő CDU/CSU és SPD koalíciója legalábbis ezt tervezi, és rugalmas munkaidőt biztosító törvényjavaslatot készít elő.

Az ezzel kapcsolatos vita nem új keletű, a rugalmas munkaidő bevezetése hosszabb ideje napirenden van. A kormánypártok már az előzetes koalíciós megállapodásban előirányozták ezt, de bőven akadt más sürgősebb teendő.

Sajtóbeszámolók szerint most azonban fordult a kocka, és a a szociáldemokrata Bärbel Bas vezette munkaügyi minisztérium az érvényben lévő törvény megváltoztatását, illetve a reformot előirányzó javaslat előterjesztését tervezi.

Ami a lényeget illeti, a brit és az ír példát követve

a koalíció a törvényben foglalt maximálisan napi nyolc órás munkaidő helyett jogilag szabályozott heti maximális munkaidőt akar bevezetni.

Az érvényben lévő törvény megváltoztatásának célja első hallásra rokonszenvesnek tűnik. A rugalmas megváltoztatással ugyanis a koalíció azt kívánja elősegíteni, hogy a munkavállalók jobban összeegyeztethessék a munkát és a családi életet.

A gazdaság pedig abban reménykedik, hogy az új szabályok magasabb termelékenységhez, vagyis végső soron nagyobb növekedéshez vezetnének, amire Németországnak jelenleg sürgősen szüksége van.

A koalíciós megállapodás ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a szabályozást a munkaidőre vonatkozó európai szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Ennek jegyében a pártok párbeszédet ígért a szociális partnerekkel is.

Több tartományi politikus ugyanakkor a törvényjavaslat tervezett előterjesztését már így is megkésettnek nevezte. Egyes hírportálok ezzel kapcsolatban Rajna-vidék-Pfalz tartomány gazdasági miniszterét idézték, aki szerint a törvénymódosítást már a jövő év elején a Bundestag elé kellene terjeszteni.

A miniszter szerint a napi helyett bürokráciamentes heti munkaidő-nyilvántartás, a kölcsönös bizalmon alapuló munkaidő munkahelyeket biztosít.

A munkaügyi minisztérium most azt közölte, hogy az ígért egyeztetés már nagyrészt meg is történt. A szociális partnerek, azaz a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőinek álláspontja eltérő. A munkaadók szövetségének (BDA) vezetője egyetértett azzal, hogy gyorsabb cselekvésre van szükség. Az idézett vezérigazgató, Steffen Kampeter szerint a napokban a Bundestag által jóváhagyott nyugdíjreform árt az ország jövőjének, ezzel szemben a rugalmas munkaidő bevezetése növekedést generálhat.

Utalt arra is, hogy ennek szükségességét megerősítették felmérések is. A megkérdezettek többsége ugyanis a rugalmas munkaidő bevezetése mellett foglalt állást. Szerinte

a jelenlegi német munkajog az iparosodás korában ragadt, és a digitalizáció időszakában azonnali korszerűsítésre szorul.

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetője ezzel szemben elutasította a rugalmas munkaidő bevezetését. Szerinte az figyelmen kívül hagyja a valós helyzetet. Több vállalatnál az alkalmazottak már így is tűrőképességük határán dolgoznak, magas a betegszabadság aránya, és egyre nagyobb a pszichológiai megterhelés.

„A munkaidő-törvény nem bürokratikus ereklye, hanem sokkal inkább az egészség, a pihenés és a biztonság védőgátja” – idézte a t-online portál Yasmin Fahimit. A nyolcórás munkaidő elleni támadás nem más, mint egyes munkáltatók kísérlete arra, hogy a munkarenddel és a munkaidővel kapcsolatos jogaikat a munkavállalók kárára változtassák.

A munkaügyi minisztérium a híradások szerint most kompromisszumot keres. Közleménye szerint értékelni kívánják az egyeztetéseket, és remény szerint 2026 eső felében már „kiegyensúlyozott javaslatot” tudnak a Bundestag elé terjeszteni.

Egyes értékelések szerint nehéz megbecsülni a a rugalmasabb munkaidő gazdasági hatását. A koalíció azonban a tervezett reformot a nagyobb növekedést elősegítő intézkedésnek tekinti.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×