Egy amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a CBS Newsnak, hogy a kijevi vezetés rábólintott az amerikai béketerv módosított változatára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban Washingtonba utazhat, hogy egyeztessen Donald Trumppal. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont kedden azt közölte, hogy Moszkva semmilyen hivatalos dokumentumot nem kapott a béketerv módosításáról, és egyben jelezte, hogy ha az eltérne az alaszkai csúcson megbeszéltektől, akkor Oroszország elutasítja.

Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta, nem úgy tűnik, hogy közelebb kerültek volna a felek a békéhez. Mint fogalmazott, az orosz vezetés az eredeti, múlt héten nyilvánosságra hozott 28 pontos amerikai béketervre is „rendkívül visszafogottan reagált”, pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az a tervezet „kifejezetten az orosz kívánságlistát összegezte”. Úgy véli, az eredeti terv igazából Ukrajnának, az európai államoknak, de valószínűleg még a listát jegyző amerikaiaknak sem volt teljesen elfogadható, ezért kezdődött nagy találkozódömping a múlt hét végén. Emlékeztetett, hogy a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport állam- és kormányfőinek tanácskozását Johannesburgban tartották, Marco Rubio amerikai külügyminiszter Genfben az ukrán delegációval tárgyalt, míg Donald Trump több európai vezetővel is egyeztetett telefonon. A tanácskozások után a szakértő szerint egy olyan módosított tervezet kerülhetett az asztalra, ami már „megfelelőbb lehet Ukrajna számára”.

Kaiser Ferenc megjegyezte: ez még nem jelent semmit, mert ugyan lehet, hogy a kijevi vezetés rábólint az új tervezetre, az oroszok viszont rendre azt hangoztatják, hogy nem tágítanak, ragaszkodnak eddigi követeléseikhez, ráadásul a fronton jelenleg számukra kedvező a helyzet. „Lassan, iszonyatos vérveszteségekkel, de mennek előre, újabb és újabb ukrajnai területeket foglalnak el” – tette hozzá az egyetemi docens, aki szerint

Oroszország felismerte, hogy majdnem négyévnyi háborúzás után most jött el a megfelelő pillanat arra, hogy a korábbi felálláshoz képest sokkal könnyebben szerezhessen meg újabb területeket Ukrajnában.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán vezetés pozícióit belső válság is gyengíti, hiszen az elmúlt hetekben kirobbant korrupciós botrányban olyan személyek is érintettek, akik Volodimir Zelenszkij belső köreihez tartoztak.

A szakértő szerint pillanatnyilag az oroszok úgy érzik, nekik kedvez a nemzetközi helyzet, miközben Ukrajna „láthatóan meggyengült”, a jelenlegi amerikai adminisztráció pedig sokkal barátságosabb Moszkvával, mint az előző. A fronton az utóbbi időben inkább az oroszok akarata érvényesül, az ukrán katonák egyre fáradtabbak, a harcok azonban folytatódnak, egyelőre nem látszik a konfliktus lezárása. Kaiser Ferenc felvetette: ha Oroszország tényleg a megegyezésre törekedne, akkor konkrét lépéseket tenne az átmeneti tűzszünet kihirdetése érdekében, ezzel szemben inkább az látszik, hogy folyamatosan támad, minden éjszaka drónok százaival lövi az orosz hadsereg az ukrajnai nagyvárosokat és az energetikai rendszert.

„Békét vagy tartós tűzszünetet a legkönnyebben úgy lehet tető alá hozni, hogy a támadó fél, vagyis az agresszor leáll a műveletekkel. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az oroszok még fokozzák is a támadásokat. Számos szakértő nagyon régóta hangoztatja, hogy húzzák az időt, és ezt valóban nagyon hatékonyan csinálják”

– tette hozzá Kaiser Ferenc.

Mint fogalmazott, a reakciók és a nyilatkozatok alapján az ukrán felet „nagyon könnyen tárgyalóasztalhoz lehet ültetni”, de ez nem jelent nagy meglepetést abból a szempontból, hogy Ukrajna „ezer szállal függ” az Egyesült Államoktól, egyebek mellett a politikai, felderítési és logisztikai támogatások miatt. Emlékeztetett, hogy ezt a 28 pontos amerikai béketerv közzététele után maga Volodimir Zelenszkij is beismerte a beszédében. Az egyetemi docens szerint

annak a beszédnek a lényege zanzásítva a következő: „vagy a gyalázat, vagy a teljes vereség”.

Mint mondta, az ukrán elnök is tisztában van vele, hogy Washington mint legnagyobb támogató elvesztése végzetes lehet nemzetük jövője szempontjából.

A szemben álló fél, Oroszország pedig Kínától függ jelentősen, szintén politikai és gazdasági támogatás szintjén. Az egyetemi docens elmondta: ha Peking nyomást helyezne Vlagyimir Putyinra, és azt kérné tőle, hogy tegyen gesztusokat az USA és Ukrajna felé a háború lezárása érdekében, akkor ez „valószínűleg sokkal könnyebben megvalósulna”. Ezzel szemben szerinte az Egyesült Államok „nem tud erőszakkal rávenni egy tőle nem függő, 5600 atomtöltettel rendelkező országot arra, hogy törekedjen a megegyezésre”.

Mindezek alapján úgy véli, Oroszország nem kényszeríthető tárgyalóasztalhoz, még gazdasági szankciókkal sem. Ráadásul az orosz olajipari óriáscégek szankcionálását el is halasztotta az amerikai elnök. Kaiser Ferenc szerint azért ennek hosszabb távon lehettek volna negatív következményei az orosz gazdaság számára, hiszen a szankciók belengetésekor a törökök és az indiaiak egy időre csökkentették az orosz olaj felvásárlását.

Drámai helyzet azonban nem állt volna elő, mert Oroszország legnagyobb külföldi energiavásárlója mind a kőolaj, mind a földgáz tekintetében Kína. Az ázsiai nagyhatalom pedig az amerikai bejelentésre reagálva még fokozta is a vásárlást,

ugyanis Moszkva a kínaiaknak jóval olcsóbban adja el a kőolajat és a földgázt. „Amíg Kína teljes mellszélességgel Oroszország mellett van, addig a háború folytatódni fog, ami Kína érdeke is egyben, ugyanis mindenki az orosz–ukrán háborúra figyel, miközben ők csendben építkezhetnek az Egy övezet, egy út projekt mentén, főleg Afrikában” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.