Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
336.98
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Dmitrij Peszkov, az újraválasztásáért induló Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője a moszkvai kampányközpontban az elnökválasztás utolsó napjának éjszakáján, 2024. március 18-án. A választóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatások eredményei, illetve szavazatszámlálás első eredményei szerint Putyin fölényesen vezet.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Moszkva: Európával majd később foglalkozunk

Az európai biztonsági architektúrát nem lehet megvitatni a kontinens országai nélkül, az európaiak bevonására az ukrajnai rendezésről folyó tárgyalásokba csak később lesz szükség - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságíróknak.

„Természetesen a biztonsági rendszerről Európában - és biztonsági garanciákról egészében véve nehéz biztonsági rendszer nélkül beszélni - a európaiak részvétele nélkül gyakorlatilag lehetetlen vitázni. Valamelyik szakaszban erre természetesen szükséges lesz " - mondta a Biskekbe tartó orosz elnöki különgép fedélzetén.

Közölte, hogy nincs mit bejelentenie azzal a sajtójelentéssel kapcsolatban, miszerint Abu-Dzabiban orosz-amerikai tárgyalások folynak az ukrajnai rendezéséről. Peszkovot a Politico amerikai lapnak arra az állítására reagáltatták, hogy Dan Driscoll, az amerikai kormánynak a szárazföldi erőkért felelős minisztere Egyesült Arab Emírségekben folytat eszmecserét egy 19 pontból álló, rövidített rendezési tervről.

A Kreml szóvivője "információs bacchanáliának" nevezte az amerikai béketervvel kapcsolatban megjelent, ellentmondásos állításokat tartalmazó publikációk özönét, és lehetetlen feladatnak minősítette a sajtóértesülések kommentálását. Megismételte Vlagyimir Putyin államfő kijelentését, miszerint az amerikai javaslat nagyon jó alapot jelenthet a tárgyalásokhoz.

Közölte: az orosz vezetés tisztában vele, "hogy tárgyalási folyamat zajlik az amerikaiak és az ukránok között", hogy a közzétett szövegen "valamilyen módosításokat hajtanak végre", és hogy az a szöveg, amely korábban nem hivatalosan került el Moszkvába, "most már változásokon ment keresztül". Megjegyezte, hogy az Isztambulban zajló orosz-ukrán tárgyalásokat Kijev megszakította, de most az ukránok és az amerikaiak között folynak egyeztetések.

"Meglátjuk, hogyan alakulnak tovább a dolgok" - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: Oroszország érdekelt abban, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel érje el a céljait, és nyitottak maradunk a tárgyalási folyamatra". Kifejezte Oroszország háláját Törökországnak az ukrán rendezés elősegítéséért, és készségéért a tárgyalások folytatására.

"Természetesen a török félnek megvannak a saját érdekei, amelyek sokban egybeesnek a mieinkkel" - hangoztatta.

A szóvivő hozzátette, hogy éppen ezért Oroszország nem folytat megafondiplomáciát, és arra vár, hogy az Egyesült Államok megossza vele tárgyalásainak eredményét, "természetesen lehetőleg hivatalos formában".

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája kedden közleményt tett közzé, amelyben azt állította, hogy Nagy-Britannia azért támogatja a harcok folytatását ukrán fegyveres erők "siralmas helyzete" ellenére, mert "háborúból származó bevételek gyakorlatilag megmentik a brit gazdaságot a csődtől". Az SZVR rámutatott, hogy a korábban problémákkal küszködő hadiipari vállalatok a brit ipar "mozdonyává" váltak, a BAE Systems és a Thales UK több milliárd dollár értékben gyárt katonai célú termékeket Kijev érdekében.

Az orosz kémszolgálat tudni véli: London attól tart, hogy Donald Trump amerikai elnök békefenntartó tevékenysége meghiúsíthatja a jövedelmező terveket, ezért előkészítettek egy ezt diszkreditáló "biztonsági változatot". Az SZVR szerint tervek készültek a brit titkosszolgálat volt alkalmazottja, Christopher Steele hamis "dossziéjának" újraélesztésére, hogy ismét a szovjet és az orosz titkosszolgálatokkal való kapcsolattartással vádolják meg Trumpot és családtagjait.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×