Egy biztos: hivatalos forrásból semmit nem tudunk a béketerv pontos pontjait illetően – hívta fel a figyelmet hétfőn Bendarzsevszkij Antin posztszovjet térségi szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva.

„Minden, ami az elmúlt héten elhangzott a 28 ponttal kapcsolatban, azt mind a sajtóból tudjuk bizonyos szivárogtatások alapján, és ez az, ami változik. Az is kiderült, hogy

nem igaz, hogy ez egy végleges terv, amit Ukrajnának el kell fogadnia az amerikai hálaadásig,

különben nem lesz több amerikai hírszerzési támogatás, és az Egyesült Államok kiszáll ebből a történetből, hiszen amerikai döntéshozók tagadták azt, hogy lenne olyan nyomás, hogy megvonnák a katonai támogatást, és semmi nem is végleges a 28 pontból” – húzta alá.

Pedig a pontok alapján sokan már moszkvai sugallatot vagy „ukrán Trianont” emlegettek, de ezekkel kapcsolatban is csak azt mondta a szakértő:

a világ egyik legnagyobb katonai erejével rendelkező országa most már negyedik éve vív pusztító háborút Ukrajna területén, ez Ukrajna legnagyobb tragédiája, nem pedig az, hogy hogyan lesz vége a háborúnak.

„Lehet úgy is keretezni, hogy ez lehetőség Ukrajnának, hogy lezárja a háborút, és felépítse a saját hatékony védelmét Oroszországgal szemben, ha esetleg jövőben tart további orosz támadástól” – tette hozzá.

A terv maga szerinte úgy épül fel, hogy több orosz követelést tartalmazhat, több mindenben inkább az orosz feltételeket tükrözi, de ez nem annak az indoka vagy magyarázata, hogy Oroszország mondta tollba a feltételeket, hanem „sajnos a katonai realitások függvénye”.

„Ukrajna most éppen nem áll jól a háborúban, egy belpolitikai válság is sújtja az ukrán vezetést és katonai téren sincs minden rendben; bár

nagyon lassan, nagyon nagy áldozatok árán, de Oroszország megy előre, és úgy tűnik, hogy az orosz vezetésnek ez belefér, és hajlandó további erőforrásokat, pénzeket költeni erre a háborúra,

és ahhoz, hogy Vlagyimir Putyint ebben a háborúban megállítsák – nyilván rosszul hangzik, hogy agresszorral kell ilyen tárgyalásokat lefolytatni, de – olyan feltételeket kell teljesíteni, amitől Oroszország is belemegy a békébe vagy a fegyverszünetbe, és leül tárgyalni. Hiszen ha nem ül le tárgyalni, ha nem elegendően jók a feltételek, akkor nincs is értelme egy ilyen megállapodásnak, hiszen minden folytatódik, ahogy eddig ment” – tette világossá Bendarzsevszkij Anton.

És ha Oroszország nem tartja be?

Ez idő tájt Európa vezetői Genfben arra törekednek, hogy a szóban forgó terveken finomítsanak, de erről sem tudni túl sokat. A szakértő szerint annyit igen, hogy maga a tárgyalt terv nem végleges, és Ukrajna is erőteljesen tárgyal a béketervvel kapcsolatban, próbálja érvényesíteni a saját érdekeit, és ennek megfelelően biztosan lesznek módosítások.

„Nem vagyok benne biztos, hogy a kulcskérdéseket illetően, például területi kérdéseket illetően mennyire lesz előrelépés, illetve van egy sor kérdés, amit mindenképpen tisztáznia kell, hiszen a kiszivárgott tervben bizonyos feltételek nagyon homályosan vannak megfogalmazva. Például

biztonsági garanciákat illetően egyfajta NATO 5. cikkely szerű garanciákat kapna Ukrajna, de

nincs pontosan leírva, hogy milyen esetben érvényesül ez. »Ha Ukrajnát egy nagy erejű támadás éri, akkor«; de mit nevezünk nagy erejű támadásnak? Ha bejönnek ismeretlen felségjelzéssel felruházott zöld emberkék, mint Krímben 2014-ben?Akkor vajon érvényesülnek ezek a garanciák vagy nem?” – sorolta a kérdéseket.

Az érintettek sikerről kommunikálnak, előmozdított tárgyalásokról, a tervben eszközölt változásokról van szó, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olyan hangulatban nyilatkozik, mintha az ország területi változásaira készítené fel az ország népét. Ezzel kapcsolatban a szakértő saját forrásaira hivatkozva állítja, az ügyben szeptember óta tárgyalnak, és már a harmadik ilyen jellegű terv van asztalon, a korábbit Alaszkában ismerték meg a felek augusztusban, abban már benne volt a területfeladás Ukrajna részéről, Donbaszé, amit Ukrajna akkor ellenzett, ugyanakkor nem voltak biztonsági garanciák, ami a legfontosabb Ukrajna számára. „Ha netán egy újabb támadás éri Oroszország részéről, akkor lesz, aki megvédje. Például elsősorban az Egyesült Államok. Hiszen területet fel lehet adni, ki lehet vonulni Donyeckből is, és mi lesz utána? Mi lesz, ha Oroszország nem tartja be a megállapodásokat, és mondjuk egy év múlva folytatja a háborút, és újra megtámadja Ukrajnát?” – vetette fel.

Az Egyesült Államok tehát garanciákat adhat, Ukrajna pedig a kompromisszumkészségét.