Infostart.hu
eur:
352.06
usd:
307.32
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Shabana Mahmood brit belügyminiszter. Photographer: Hollie Adams/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Hollie Adams/Bloomberg via Getty Images

„Nem rasszizmus, erkölcsi misszió” – radikális fordulat Londonban

Dániai mintára radikálisan szigorítja a menedékkérés és letelepedés szabályait Anglia. Suella Braverman belügyminiszter szerint az illegális bevándorlás szétszakítja Nagy-Britanniát, ezért kellett lépni. Az InfoRádió Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.

Mint arról korábban beszámoltunk, London szigorítja a menedékkérés és letelepedés szabályait, mert a brit belügyminiszter szerint az illegális bevándorlás „szétszakítja Nagy-Britanniát”. „Nem rasszizmus lecsapni az illegális bevándorlásra, hanem erkölcsi misszió” – nyilatkozta a brit belügyminiszter ama vádakra, hogy új szigorításaival túllép egy határon. Shabana Mahmood vasárnap, egy nappal azelőtt adott interjút, hogy példátlan szigorítást készült bejelenteni: az illegálisan belépett menedékkérőknek akár 20 évig kell várniuk, míg kérvényezhetik a legális letelepedést (feltéve, ha előtte nem küldik haza őket, mivel rendszeresen felül fogják vizsgálni a státuszukat).

Gálik Zoltán szerint fontos leszögezni, hogy még csak egy tervezetről van szó, amit várhatóan hatalmas politikai és társadalmi viták fognak övezni. A új szabályokkal bizonyos szigorításokat szeretnének elérni a bevándorlást illetően, miszerint a bevándorlók számára meghosszabbodna a brit állampolgársághoz vezető út. Hivatalos úton momentán a honosítás 5 évet vesz igénybe – beleértve az ideiglenes tartózkodási, majd letelepedési státusz megszerzését –, a tervezet alapján ez 10 évre emelkedne.

Az illegális úton érkezők esetében 20 évre, és csak ezt követően kaphatnának letelepedési státuszt, és kezdődhetne el a honosítási folyamat,

ami jelentősen meghosszabbítaná a procedúrát – magyarázta a Corvinus docense az InfoRádióban.

A tervezet értelmében egyéb menekültügyi szabályokon is módosítanának, például szigorúbban vennék és felgyorsítanák azon illegális bevándorlók hazatoloncolását, akiknek a menekültkérelmét már elbírálták; az erre fordított pénzeszközöket is megemelnék – tette hozzá Gálik Zoltán. Kiemelendő az is, hogy a menekültstátusz megszerzése – a már említett hosszú távú, 20 éven át tartó folyamatban – nem vezetne automatikus letelepedési engedélyhez, hanem minden státusz ideiglenes lenne, és 30 havonta felülvizsgálnák, hogy az érintett országa biztonságosnak számít-e. És különböző jogtechnikai eszközökkel figyelnék, hogy valóban be tudnak-e épülni a brit társadalomba – mondta a szakértő.

A tervezet szerint egyes menedékkérők számára megszűnnének az olyan szolgáltatások, mint a lakhatási támogatás vagy a heti segélyezés, de ha minden igaz, akkor olyan módosításokat is tartalmazna, ami a kibocsátó országokra vonatkozna, amennyiben azok mondjuk nem fogadják vissza a visszatoloncolt menedékkérőket. Gálik Zoltán ide kapcsolódóan emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság, hasonlóan más európai országokhoz, próbál külön megállapodásokat érvényesíteni – negatív vagy pozitív ösztönzőkkel – a menekülthullámok legfőbb kibocsátóival.

Háttér és kritikák

Azzal kapcsolatban, hogy valós vagy politikai okok állnak-e a szigorítás hátterében, az egyetemi docens kifejtette: Nagy-Britanniában a bevándorlás, illetve a menekültkérdés 15 éve áll a középpontban, hiszen mind a nettó bevándorlók (akik nem tértek haza), mind a menekültkérők száma nagyon magas, ami nagyban rányomja a bélyegét a jelenleg kormányzó Munkáspárt népszerűségére. Olyannyira, hogy a Reform Egyesült Királyság Párt szinte minden közvélemény-kutatásban messze fölülmúlja a Labourt. Nigel Farage pártjának az egyik fő ígérete a bevándorlás és a menekültszabályoknak az átalakítása, akár az európai emberi jogi egyezményekből való kilépés árán is. A Munkáspárt pedig most ezek ellen próbál tenni, karakteresebb bevándorlási és menekültpolitikát megvalósítani – magyarázta Gálik Zoltán.

A tervezettel szemben már körülbelül 20 munkáspárti képviselő emelt szót, jelezve: jelenlegi formájában nem tudják elfogadni a megállapodást. Miután számunk várhatóan emelkedni fog, lehetséges hogy a Munkáspárt csak a konzervatívok segítségével tudja elfogadni, ami óriási politikai problémákat jelentene Keir Starmerék számára – jegyezte meg a szakértő. A tervezetet munkaerőpiaci aggodalmakat is felvet, hiszen általa jelentősen csökkenne a szakképzett munkaerő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter nyitja az Országgyűlés újabb kétnapos ülését, sorsdöntő szavazások jönnek

Magyar Péter nyitja az Országgyűlés újabb kétnapos ülését, sorsdöntő szavazások jönnek

Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik az Országgyűlés újabb rendkívüli ülése, ismerteti a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslatot, és hogy hogyan váltják le a közjogi méltóságokat. Kedden egy sor fontos indítványról, így a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról is szavazhatnak – benne a vagyonnyilatkozatok szigorításával és a kekvák megszüntetésével.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Lőttek Putyin és Trump alkujának, Moszkva Európát fenyegeti – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Lőttek Putyin és Trump alkujának, Moszkva Európát fenyegeti – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Moszkva győzni akar, saját céljainak megvalósítását, és nem várja az ukrajnai rendezésről Anchorage-ban aláírt megállapodások teljesülését - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában. Német és francia törvényhozók az eddiginél jóval határozottabb fellépést sürgetnek az orosz árnyékflotta ellen. A képviselők szigorúbb ellenőrzéseket és az olajszankciókat kijátszó tankerek feltartóztatását követelik, miközben Moszkva már olyan ellenintézkedésekkel fenyegetőzik, mint a katonai kíséret biztosítása vagy akár a hajók aláaknázása - írja az RBC Ukraine. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×