„A tájékoztatót Christel Schaldemose dán EP-képviselő tartotta, aki arról beszélt, hogy nap mint nap európai gyerekek milliói hosszú órákat töltenek az online térben, játszanak, pörgetik az oldalakat, a közösségi médiából informálódnak, tartalmakat osztanak meg, és a mostaninál jóval komolyabb védelemre van szükség, hiszen rendszeresek a bántalmazások, és nagyon komoly problémát okoz a függőség is” – tudósította az InfoRádiót Brüsszelből Tatár Tímea.

2022 óta van az Európai Unióban törvényi szabályozás a digitális szolgáltatásokra, ami többek között kimondja, hogy az online platformoknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a kiskorúak adatvédelmét és biztonságát. A törvény rendelkezik arról is, hogy a kiskorúak oldalain nem jelenhet meg olyan hirdetés, amely profilalkotáson alapul.

A kiskorúak online védelméről 2025 júliusában jeletek meg részletesebb iránymutatások, amelyekkel többek között az olyan online kockázatokkal szemben próbáltak még jobban fellépni a törvényhozók, mint a szexuális zaklatás, a káros tartalmak, a függőségeket okozó viselkedésminták, az online zaklatás, valamint a káros kereskedelmi gyakorlatok.

Májusban az Európai Parlament egy jelentést terjesztett elő, ennek az egyik szerzője az említett Christel Schaldemose dán képviselő volt, illetve az árnyékszerzők között ott volt Dávid Dóra magyar EP képviselő is. A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy számos hiányosság fellelhető az európai uniós fogyasztóvédelmi és digitális jogszabályok között, a célja pedig, hogy előtérbe helyezze a gyerekek védelmét. Az ebben szereplő ajánlások között szerepel például

• a korhatár-ellenőrzési mechanizmusok és a szülői felügyeleti eszközök fejlesztése,
• az addiktív elemek betiltása,
• a manipulatív videojáték-elemek elleni védelem,
• valamint a mesterséges intelligencia és a generált tartalmak átláthatóbbá tétele.

Mindezek jegyében elindult egy folyamat és különböző javaslatok születtek, például hogy EU-s szinten 16 évre kell emelni a korhatárt, ami alatt szülői beleegyezés nélkül nem lehet közösségi médiát használni.

De érkezett javaslat a célzott hirdetések, az influenszer-marketing, a manipulatív eszközök, a függőségi gyakorlatok, szerencsejáték-szerű játékelemek szabályozására is, tehát egy összetett kezdeményezésről van szó.

Az ajánlásokat november 24-27. között a plenáris ülésen vitatják meg az EP képviselői, és ha a dolgok a tervek szerint alakulnak, akár már november utolsó vagy december első hetében szavazást is tarthatnak a kiskorúak online biztonságának növelését célzó javaslatokról.