Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Christine Lambrecht német védelmi miniszter látogatást tesz a 371-es páncélozott gyalogzászlóaljnál a németországi Marienbergben 2023. január 12-én. A német hadsereg tájékoztatása szerint Németország negyven Marder típusú páncélozott harcjárművet szállít Ukrajnának az első negyedévben, hogy támogassák az ukrán csapatokat az orosz erőkkel szemben.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Drámaian romlott a németek biztonságérzete a közterületeken – különösen a nők aggódnak

Drámai változás az évekkel ezelőtt helyzethez képest. Így kommentálták a német lapok azt a legújabb felmérést, amely szerint a németek többsége borúlátóan ítéli meg az ország társadalmi, gazdasági és külpolitikai helyzetét. Külön fejezet foglalkozott azzal, hogy a biztonságérzetük jelentősen romlik a nyilvános helyeken, ami elsősorban a nőket sújtja.

A felmérést az Infratest Dimap közvélemény-kutató intézet végezte az ARD közszolgálati médium és a Die Welt napilap megbízásából. Az intézet a helyzetet több területet érintve elsősorban a tíz évvel ezelőttivel hasonlította össze.

„Szinte azt hihetnénk, hogy két különböző világról lenne szó” – így értékelte a tekintélyes konzervatív újság a közvélemény-kutatás megállapításait. Kulcsfontosságú területeken a bizonytalanság nagyobb, mint az elmúlt tíz évben bármikor.

A kutatók kifejezetten a németországi körülményekre összpontosítottak. A különböző területeket sorra véve az első helyen az ország külpolitikai helyzetének megítélését említették. Eszerint a megkérdezettek mindössze 38 százaléka tartja ezt „nagyon” vagy „meglehetősen” biztonságosnak, ami mintegy 36 százalékos csökkenést jelent 2015 elejéhez képest. A válaszadók 58 százaléka ezzel ellentétes nézetet vallott

Még kevesebben, mindössze 29 százalékuk volt azon a véleményen, hogy az ország gazdasági helyzete nemzetközi összehasonlításban biztonságos, ami 56 százalékos csökkenés tükröz a tíz évvel ezelőtti értékelésekhez képest. Ezen belül csaknem 70 százalék a gazdaság állapotát „nagyon” vagy „meglehetősen” bizonytalannak minősítette.

A társadalmi stabilitás megítélése még negatívabb volt. A válaszadók mindössze 26 százaléka értékelte úgy, hogy stabil a helyzet, míg 72 százalék ellenkező véleményen volt.

Közülük a legnagyobb számban az ellenzéki radikális AfD párt támogatói voltak.

Személyes körülményeiket a válaszadók az említetteknél némileg kedvezőbben ítélték meg, de ezen a téren is némi visszaesést mértek a tíz évvel ezelőtti értékelésekhez képest. Ez vonatkozott egyaránt a lakókörnyezet, továbbá a munkahely biztonságosságának, valamint általánosságban az életszínvonal megítélésére. A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest a közvélemény-kutatók az említett területeket sorra véve 11, illetve 8, az életszínvonal megítélését illetően pedig 14 százalékos csökkenést mértek.

Tíz év helyett csak nyolc évre tekintettek vissza a közterületek biztonságának megítélésében. A felmérés adatai szerint fokozatosan nő a bizonytalanság érzése, ami nagyobb arányban a nőket sújtja.

A lakosság közel fele (48 százaléka) kényelmetlenül érzi magát a köztereken, az utcákon, a parkokban, valamint a vonatokon és a buszokon. Nyolc évvel ezelőtt ugyanez az arány alig 25 százalékos volt.

Jelenleg a megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy a közterületeket „meglehetősen" vagy „nagyon” biztonságosnak tartja.

A kutatás ezzel összefüggésben külön kitért arra, hogy a nyilvános helyeken bizonytalanságérzet novemberre 5 százalékkal nőtt a januárihoz képest, és különösen a nők az áldozatok.

A nők 53 százaléka számolt be arról, hogy a köztereken nem érzi magát biztonságban, míg a férfiak 43 százaléka.

A közvélemény-kutatók szerint a legnagyobb félelmek a lopáshoz és a nyilvános szóbeli inzultáláshoz kapcsolódnak, kissé csekélyebbek az aggodalmak a fizikai vagy szexuális zaklatás, illetve az esetleges terrortámadás miatt.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×