Németországban a demokrácia az újraegyesítés óta nem volt akkora veszélyben, mint most - hangsúlyozta november 9-i, ténylegesen három történelmi évfordulóra emlékező beszédében Frank-Walter Steinmeier államfő.

Ezen a napon kiáltották ki 1918-ban az első német köztársaságot, 1938-ban a náci Németországban november 9-én történtek a zsidók elleni pogromok, a kristályéjszaka eseményei, és ezen a napon történt 1989-ben a berlini fal lebontása.

Steinmeier szerint fenyegetést jelent az orosz agresszor, amely, mint fogalmazott, „tönkretette békerendszerünket, és akivel szemben meg kell védenünk magunkat.”

„Jelenleg pedig szélsőjobboldali erők fenyegetnek, amelyek támadják demokráciánkat” – figyelmeztetett az elnök, aki a demokrácia védelmére és cselekvésre szólított fel

A beszéd heves tiltakozást váltott ki az AfD részéről. „Soha korábban egyetlen szövetségi elnök sem élt vissza így hivatalával” – vélekedett a párt parlamenti frakciójának ügyvezetője, Bernd Baumann a Handelsblattnak nyilatkozva. Hozzátette: az elhangzott „Cselekednünk kell” kijelentéssel valójában a párt betiltását szorgalmazta. „Az államfő meg akarja akadályozni, hogy a parlamenti pártok együttműködjenek a AfD-vel, Németország legerősebb politikai erejével” – értékelte Baumann.

Az elmúlt hónapok sorozatos közvélemény-kutatása szerint az Afd, illetve a hatalmon lévő CDU/CSU konzervatív pártszövetség váltakozva áll az első helyen. Friedrich Merz kancellár és az általa vezetett koalíció az ellenzékkel együtt ugyanakkor elutasítja az AfD-vel való együttműködést. Az ezt deklaráló „tűzfal” ellenére a radikális párt országos támogatottsága inkább növekszik.

Erre utalta frakció ügyvezetője is, aki szerint az elnöki beszéd tovább erősíti az AfD-t.

A Die Welt kiemelte, hogy beszédében Steinmeier a párttilalom eszközét antidemokratikusnak minősítette. Hangsúlyozta, hogy aki nem liberális rendszert akar, és az alkotmánnyal szembeni agresszív ellenségesség útjára lép, annak számolnia kell a tilalom lehetőségével.

Azt ugyanakkor hozzátette, hogy erről a szövetségi alkotmányosság hozhat döntést. A karlsruhei bíróság a radikális pártot korábban „feltételezett jobboldali szélsőségesnek” minősítette.

Az AfD jogi úton járt el a minősítés ellen, azt követően a hivatal a korábbi értékelést ideiglenesen hatályon kívül helyezte.

Elemzők szerint Frank-Walter Steinmeier beszédével újabb vitát indított az AfD betikltásáról. Mind a CDU/CSU-ban, mint a koalíciós szövetséges szociáldemokrata SPD-ben szinte azonnal felerősödtek az ezt követelő hangok.

Elsősorban a CDU-ban ugyanakkor több tekintélyes politikus ellenzi ezt.