A szakértő, aki a találkozó előkészítéséhez is hozzájárult, egy nappal a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök közötti hivatalos találkozót követően Washingtonban a közmédiának adott interjúban kifejtette, hogy az előjelek pozitívak voltak, a magyar delegáció nagyon felkészülten érkezett az amerikai fővárosba.

Hozzátette, hogy az amerikai féltől származó információk szerint a Trump-adminisztráció is "komoly munkát tett abba, hogy ez a találkozó mindenképpen jól sikerüljön", és ne csak "szép politikai beszéd legyen", de a háttérben legyenek olyan konkrét megállapodások, amelyek segítik mindkét ország gazdaságát, politikáját és akár kulturális életét.

A minimális kitűzött célnál jóval többet sikerült elérni

- értékelte Kiss István a történteket. Elmondta, hogy a minimális célkitűzés az volt, - aminek teljesülése esetén is már sikernek lehetett volna nyilvánítani a csúcstalálkozót -, hogy Magyarország felmentést kapjon orosz energiavállalatok ellen elrendelt, kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók alól. Kiemelte, hogy ennek a célnak az elérése mellett további megállapodások is születtek, közte a hadiipar és a kutatás területén, és egyeztetések vannak arról, hogy Magyarország miként tud hozzájárulni az Egyesült Államok megalakulásának 250. évfordulója alkalmából tartott ünnepségekhez a kulturális területen.

Kiss István nagyon jelentőségteljes gesztusnak nevezte azt, hogy Orbán Viktor a fehér házi találkozón Donald Trump elnök és J.D. Vance alelnök között ült az asztalnál.

A találkozó önmagán túlmutató jelentőségét hangsúlyozva rámutatott: "nagyon jó, hogyha vannak jó politikai és diplomáciai kapcsolatok, de mindig az a kérdés, hogy ezeket miként tudjuk átkonvertálni partikuláris gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokká", és ezekről a tárgyalások már tartanak.

A magyar kutatóközpont igazgatója rámutatott, hogy a szakpolitikai szinten is komoly az érdeklődés amerikai részről, a fehér házi csúcstalálkozóval egy időben is nagyon fontos egyeztetések zajlottak különböző amerikai minisztériumokban.

A szakember az egyik legfontosabb különbségként vázolta az első Trump-adminisztráció és a jelenlegi Trump-kormányzat között, hogy sokkal szűkebb az úgynevezett "mélyállam" befolyása, Magyarországnak pedig sokkal több barátja van a minisztériumok szintjén.

Kifejtette, hogy ez részben a magyar elemzőintézetek sikere is, közte a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium és az Alapjogokért Központ munkájának is eredménye, ugyanis az évek munkájával kialakított kapcsolatépítés nyomán sok olyan amerikai szereplő most az adminisztráció tagjaként dolgozik, aki korábban akár csak egy-egy előadás erejéig, vagy hosszabb távon kutatási ösztöndíjjal időt töltött el Magyarországon.