Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.78
bux:
121702.25
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli polgármestere támogatóihoz beszél egy tüntetésen, Isztambulban 2022. december 15-én. Ekrem Imamoglut előző nap egy török bíróság két év hét hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta közhivatal viselésétől, mert a vádak szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Ellenzéki újságírókért érkeztek reggel a rendőrök Isztambulban

Legalább négy ismert török újságírót szállítottak az isztambuli rendőrségre kihallgatásra a nagyváros ellenzéki polgármestere, Ekrem Imamoglu (képünkön) korrupciós ügyében – számolt be az NTV helyi televíziós csatorna.

Az őrizetbevételek csütörtök reggel történtek a ügyészség döntése alapján. A letartóztatottak között van a fő ellenzék Köztársasági Néppárt (CHP) közkapcsolati koordinátora, Yavuz Oghan is. Az NTV szerint további két újságírót is beidéztek kihallgatásra.

A Cumhuriyet című újság információi szerint hat újságírónak kell tanúvallomást tennie a velük szemben felhozott "hamis információk terjesztése" és "bűnszervezet segítése" vádakkal kapcsolatban.

A CHP képviselője, Mahmut Tanal elítélte a hatóságok döntésé. "Azokat kell bíróság elé állítani, akik eltitkolják az igazságot, nem pedig az újságírókat. Az újságírás nem bűncselekmény, ahogy a szólásszabadság sem. A média képviselőinek letartóztatása nem az igazságszolgáltatást, hanem a tekintélyelvűséget szolgálja" - nyilatkozta Tanal.

Imamoglut március 19-én korrupció és terrorista kapcsolatok vádjával vették őrizetbe, majd március 23-án bírósági határozat alapján letartóztatták. Törökországban ezt követően ellenzéki tiltakozó akciók hulláma söpört végig, amelyek közül a legnagyobbak Isztambulban, Ankarában és Izmirben voltak.

Az CHP vezetője, Özgür Özel korábban arról számolt be, hogy az ellenzék több mint 20 millió aláírást gyűjtött Imamoglu szabadon bocsátása és az ellenzéki elnökjelöltként való támogatása érdekében.

Október végén a helyi ügyészség új nyomozást indított a volt isztambuli polgármester ellen kémkedés vádjával. A bíróság döntése alapján ismét letartóztatták. Imamoglu minden ellene felhozott vádat visszautasít.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×