Infostart.hu
eur:
352.45
usd:
308.49
bux:
0
2026. június 23. kedd Zoltán
Vonatok, sínek és elektromos hálózat Németországban.
Nyitókép: Pixabay

Európában az élen a magyar vasút, egy szempontból

A vasúton szállított utasok száma Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly az EU-ban.

Tovább növekedett az Európai Unióban vasúton utazók száma 2024-ben, a vasúttársaságok 443 milliárd utaskilométert (pkm) regisztráltak, ami 5,8 százalékkal haladja meg a 2023-as 429 milliárdot; az EU-ban szállított utasok száma Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A brüsszeli közlemény szerint a tavaly feljegyezett 443 milliárd utaskilométer az eddigi legmagasabb szám a vonatkozó adatgyűjtés 2004-es kezdete óta.

Közölték: a legtöbb, 2,9 milliárd utast Németországban szállították vasúton, megelőzve Franciaországot (1,3 milliárd) és Olaszországot (843 millió). A legkevesebb utast a vasúttársaságok Litvániában (5 millió), majd Észtországban (8 millió) és Görögországban (14 millió) szállították.

A szállított utasok száma 2023-hoz képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 60 százalékkal, megelőzve Lettországot (+13,9 százalék) és Írországot (+10 százalék). Ezzel szemben a vasúton szállított utasok számában Románia 4,9 százalékos, Bulgária pedig 3,1 százalékos csökkenésről számolt be.

Az Eurostat jelentése szerint az előző év adataihoz képest a vasúti árufuvarozás 0,8 százalékkal 375 milliárd tonnakilométerre (tkm) esett vissza 2024-ben, szemben a 2023-as 378 milliárd tonnakilométerrel.

A legtöbb árut Németországban szállították vasúton (126,3 milliárd tonnakilométer), megelőzve Lengyelországot (56,7 milliárd tonnakilométer) és Franciaországot (32,2 milliárd tonnakilométer). A skála másik végén Írország, Luxemburg, Görögország és Észtország áll, amely országok 2024-ben kevesebb mint egymilliárd tonnakilométert regisztráltak.

Az Európai Unió vasútvonalain szállított áruk fő típusai a fémércek (12,2 százalék), a koksz és finomított kőolajtermékek (10,1 százalék), valamint fémalapanyagok, illetve előállított fémtermékek (8,9 százalék) voltak - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Hiába pótolnák a vizet, önmagában ez már nem menti meg a bajba jutott Velencei-tavat

Hiába pótolnák a vizet, önmagában ez már nem menti meg a bajba jutott Velencei-tavat

A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×