Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Vonatok, sínek és elektromos hálózat Németországban.
Nyitókép: Pixabay

Európában az élen a magyar vasút, egy szempontból

A vasúton szállított utasok száma Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly az EU-ban.

Tovább növekedett az Európai Unióban vasúton utazók száma 2024-ben, a vasúttársaságok 443 milliárd utaskilométert (pkm) regisztráltak, ami 5,8 százalékkal haladja meg a 2023-as 429 milliárdot; az EU-ban szállított utasok száma Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben tavaly - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A brüsszeli közlemény szerint a tavaly feljegyezett 443 milliárd utaskilométer az eddigi legmagasabb szám a vonatkozó adatgyűjtés 2004-es kezdete óta.

Közölték: a legtöbb, 2,9 milliárd utast Németországban szállították vasúton, megelőzve Franciaországot (1,3 milliárd) és Olaszországot (843 millió). A legkevesebb utast a vasúttársaságok Litvániában (5 millió), majd Észtországban (8 millió) és Görögországban (14 millió) szállították.

A szállított utasok száma 2023-hoz képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 60 százalékkal, megelőzve Lettországot (+13,9 százalék) és Írországot (+10 százalék). Ezzel szemben a vasúton szállított utasok számában Románia 4,9 százalékos, Bulgária pedig 3,1 százalékos csökkenésről számolt be.

Az Eurostat jelentése szerint az előző év adataihoz képest a vasúti árufuvarozás 0,8 százalékkal 375 milliárd tonnakilométerre (tkm) esett vissza 2024-ben, szemben a 2023-as 378 milliárd tonnakilométerrel.

A legtöbb árut Németországban szállították vasúton (126,3 milliárd tonnakilométer), megelőzve Lengyelországot (56,7 milliárd tonnakilométer) és Franciaországot (32,2 milliárd tonnakilométer). A skála másik végén Írország, Luxemburg, Görögország és Észtország áll, amely országok 2024-ben kevesebb mint egymilliárd tonnakilométert regisztráltak.

Az Európai Unió vasútvonalain szállított áruk fő típusai a fémércek (12,2 százalék), a koksz és finomított kőolajtermékek (10,1 százalék), valamint fémalapanyagok, illetve előállított fémtermékek (8,9 százalék) voltak - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×