Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Járõrözõ katonák a párizsi Louvre múzeum udvarán 2025. október 30-án. Október 19-én, fényes nappal nyolc nagyértékû, a XIX. századból származó koronaékszert elloptak a párizsi Louvre-ból. Kilenc gyanúsítottat elfogott a rendõrség.
Nyitókép: Emma Da Silva

Nem mehet így tovább - kifakadt a miniszter miután megtudta a részleteket

Közzétette a francia kormány pénteken a Louvre-ban elkövetett műkincsrablásról indított vizsgálat első eredményeit, és "sürgősségi intézkedéseket" ígért az év végéig a múzeum környékének biztosítása érdekében.

Több mint húsz éve strukturálisan alábecsülték a behatolás és a lopás kockázatát" a Louvre-ban - mondta Rachida Dati kulturális miniszter a TF1 kereskedelmi tévécsatornán, közel két héttel a világ egyik leglátogatottabb múzeumában elkövetett látványos betörés után. "Nem mehet így tovább" - tette hozzá.

Párizs, 2025. október 27.
Járókelõk a párizsi Louvre múzeum udvarán 2025. október 27-én. Október 19-én, fényes nappal nyolc nagyértékû, a XIX. századból származó koronaékszert elloptak a párizsi Louvre-ból. A négy tettes közül kettõt elfogott a rendõrség.
MTI/AP/Christophe Ena
Párizs, 2025. október 27. Járókelõk a párizsi Louvre múzeum udvarán 2025. október 27-én. Október 19-én, fényes nappal nyolc nagyértékû, a XIX. századból származó koronaékszert elloptak a párizsi Louvre-ból. A négy tettes közül kettõt elfogott a rendõrség. MTI/AP/Christophe Ena

A tárcavezető elmondta, hogy megállapítását a rablás másnapján indított közigazgatási vizsgálat első eredményeire alapozza.

Az október 19-én, fényes nappal elkövetett rablás helyszínére a tettesek az épületnek a Szajna-parti oldalán, egy emelőkosaras teherautóról egy ablakon keresztül jutottak be. Miután feszítővassal betörték az ablakot és két vitrint, amelyekben az ékszerek voltak, két robogóval távoztak, amelyeket bűntársaik vezettek.

A maszkos betörők nyolc felbecsülhetetlen értékű ékszert - közöttük I. és III. Napóleon feleségének ékszereit - vitték el a koronaékszereket kiállító Apolló Galériából, a kár értéke 88 millió euró.

A betörés kevesebb mint nyolc percig tartott. A műkincseket a hatóságok közlése szerint még nem sikerült megtalálni.

A miniszter szerint a jelentés feltárta, hogy alábecsülték a lopás kockázatát a múzeumban, a "biztonsági berendezések pedig elavultak".

Azt viszont Rachida Dati megerősítette, hogy a belső biztonsági rendszerek a rablás napján működtek. A tárcavezető a múzeumon kívüli "jelentős biztonsági rés" kezelésére irányuló intézkedéseket helyezett kilátásba.

"A járművel történő behatolást megakadályozó eszközöket fogunk telepíteni" - jelentette be. Jelezte azt is, hogy az új eszközpark "az év vége előtt" üzembe helyezésre kerül.

A Louvre-nak a rablás óta jelentős nyomás alatt álló elnöke, Laurence des Cars korábban jelezte, hogy a múzeum külső biztonságának megerősítése már folyamatban van, és a 2023 végén javasolt, behatolásgátló berendezések közül az első telepítése elkezdődött.

A rablással kapcsolatban eddig hét embert állítottak elő, közülük kettőt vádoltak meg és helyeztek előzetes letartóztatásba. Őket azzal gyanúsítják, hogy a négytagú kommandó tagjai voltak, amit a két férfi beismert.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×