Infostart.hu
eur:
362.53
usd:
322.07
bux:
148333.62
2026. november 4. szerda Károly
Nyitókép: Pixabay

Lettország egy kilépési döntése miatt aggódik az Európa Tanács

Példátlan és felettébb aggasztó visszalépést jelent a nők jogai és az emberi jogok tekintetében, hogy a lett parlament úgy döntött, az ország kilép a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményből - jelentette ki Teódorosz Ruszópulosz, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke.

A lett parlament pénteken szavazta meg az ország kilépését az Isztambuli Egyezményből. Amennyiben a testület döntését az államfő is jóváhagyja, a balti ország lehet az első európai uniós tagállam, amely elhagyja a megállapodást.

"Felettébb riasztónak tartom a lett parlament döntését, miszerint kilép az Isztambuli Egyezményből, alig több mint egy évvel azután, hogy az hatályba lépett az országban" - fogalmazott közleményében a PACE elnöke.

Teódorosz Ruszópulosz hangsúlyozta: Lettország döntése veszélyes üzenetet hordoz arról, hogy a nők biztonsága és méltósága megkérdőjelezhető, vagy alku tárgyát képezheti.

Közölte, a sietve meghozott és dezinformáció által befolyásolt döntés annak ellenére született, hogy több mint 11 ezer lett állampolgár petíciót írt alá, felszólítva Lettországot az egyezményben maradásra. Az a tény, hogy kezdeményezést még csak meg sem vitatják, azt mutatja, milyen kevés teret kap a demokratikus párbeszéd a nők jogaival kapcsolatban - jelentette ki.

Leszögezte: a lett parlamentben javasolt úgynevezett "alternatív terv" nem helyettesítheti az Isztambuli Egyezményt, amely átfogó keretet biztosít egyebek mellett a nők elleni erőszak megelőzésére, a nők védelmére, és a vonatkozó büntetőeljárás lefolytatására. Mivel mindezek nem szerepelnek a "homályos" javaslatban, az intézkedés eredménye a nők és lányok védelmének visszaesése lesz Lettországban - hívta fel a figyelmet.

Lettország döntésével Törökországot követi, ahol az ország 2021-es kilépése óta meredeken megnőtt a nőgyilkosságok és a nők elleni erőszakos cselekmények számai. A kilépésről szóló döntés üzenete lesújtó: a nők elleni erőszakot nem veszik komolyan - jelentette ki.

"2025 végén, Európa szívében, nem fogadhatjuk el, hogy csorbulnak a nők és lányok alapvető jogai az erőszakmentes élethez. Ezért arra kérem a lett hatóságokat és a parlament képviselőit, hogy fontolják meg a döntést, hallgassák meg a nők hangját, és álljanak ismét az emberi méltóság, az egyenlőség és az igazságosság oldalára" - tette hozzá közleményében a strasbourgi székhelyű Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke.

Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.

Címlapról ajánljuk
Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Oroszország mélyén csapna le a NATO, Moszkva rakétákat halmoz – Háborús híreink Ukrajnából szerdán

Oroszország mélyén csapna le a NATO, Moszkva rakétákat halmoz – Háborús híreink Ukrajnából szerdán

Az Ukrán Védelmi Hírszerzés (HUR) jelentése szerint az oroszok rengeteg fegyvert halmoztak fel az elmúlt az időszakban – számolt be az RBK Ukraine. A jelentések szerint cirkálórakétából ezres nagyságrendben állhat rendelkezésükre készletek, míg ballisztikus rakétákból is több száz állhat a raktárakban. Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk tapasztalatai miatt a NATO alapjaiban gondolja újra az Oroszországgal szembeni védelmi stratégiáját, azt sem kizárva, hogy mélységi csapásokat vegyenek számba - közölte a Wall Street Journal. Ez teljesen új megközelítést jelenten az eddigiekhez képest, ugyanis nem pusztán kivédeni akarják az ellenséges támadást, hanem a probléma forrását elpusztítani. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×