Infostart.hu
eur:
352.45
usd:
308.42
bux:
139495.62
2026. június 23. kedd Zoltán
Nyitókép: Pixabay

Lettország egy kilépési döntése miatt aggódik az Európa Tanács

Példátlan és felettébb aggasztó visszalépést jelent a nők jogai és az emberi jogok tekintetében, hogy a lett parlament úgy döntött, az ország kilép a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményből - jelentette ki Teódorosz Ruszópulosz, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke.

A lett parlament pénteken szavazta meg az ország kilépését az Isztambuli Egyezményből. Amennyiben a testület döntését az államfő is jóváhagyja, a balti ország lehet az első európai uniós tagállam, amely elhagyja a megállapodást.

"Felettébb riasztónak tartom a lett parlament döntését, miszerint kilép az Isztambuli Egyezményből, alig több mint egy évvel azután, hogy az hatályba lépett az országban" - fogalmazott közleményében a PACE elnöke.

Teódorosz Ruszópulosz hangsúlyozta: Lettország döntése veszélyes üzenetet hordoz arról, hogy a nők biztonsága és méltósága megkérdőjelezhető, vagy alku tárgyát képezheti.

Közölte, a sietve meghozott és dezinformáció által befolyásolt döntés annak ellenére született, hogy több mint 11 ezer lett állampolgár petíciót írt alá, felszólítva Lettországot az egyezményben maradásra. Az a tény, hogy kezdeményezést még csak meg sem vitatják, azt mutatja, milyen kevés teret kap a demokratikus párbeszéd a nők jogaival kapcsolatban - jelentette ki.

Leszögezte: a lett parlamentben javasolt úgynevezett "alternatív terv" nem helyettesítheti az Isztambuli Egyezményt, amely átfogó keretet biztosít egyebek mellett a nők elleni erőszak megelőzésére, a nők védelmére, és a vonatkozó büntetőeljárás lefolytatására. Mivel mindezek nem szerepelnek a "homályos" javaslatban, az intézkedés eredménye a nők és lányok védelmének visszaesése lesz Lettországban - hívta fel a figyelmet.

Lettország döntésével Törökországot követi, ahol az ország 2021-es kilépése óta meredeken megnőtt a nőgyilkosságok és a nők elleni erőszakos cselekmények számai. A kilépésről szóló döntés üzenete lesújtó: a nők elleni erőszakot nem veszik komolyan - jelentette ki.

"2025 végén, Európa szívében, nem fogadhatjuk el, hogy csorbulnak a nők és lányok alapvető jogai az erőszakmentes élethez. Ezért arra kérem a lett hatóságokat és a parlament képviselőit, hogy fontolják meg a döntést, hallgassák meg a nők hangját, és álljanak ismét az emberi méltóság, az egyenlőség és az igazságosság oldalára" - tette hozzá közleményében a strasbourgi székhelyű Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke.

Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.

Címlapról ajánljuk
Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.

Magyar Péter: az új szuperhatóság „mindent látni fog és elhozza a várt eredményeket”

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal meg fogja vizsgálni azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének a 75 százaléka közbeszerzésekből származik – mondta a miniszterelnök hétfő este egy tévéinterjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Sorakoznak a jelek, hogy Belarusz is beléphet a konfliktusba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Sorakoznak a jelek, hogy Belarusz is beléphet a konfliktusba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Egyre több jele van annak, hogy Belarusz arra készül, hogy belépjen az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán, egy 30 oldalas dokumentumban hívja fel a figyelmet erre a fehérorosz ellenzék. Az írás összesen nyolc olyan jelet sorol fel, amelyek a belépést valószínűsítik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban ultimátumot adott Belarusznak, hogy távolítsák el területükről az orosz dróntámadásokat segítő kommunikációs eszközeiket. A Kreml most azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hamarosan találkozik, hogy megvitassák az ultimátumot. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×