Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
bántalmazás családon belüli erőszak haj fekete
Nyitókép: Pixabay

Ez példa nélküli eset lenne Európában – visszaküldte a kilépési törvényt a parlamentnek a lett elnök

Edgars Rinkevics lett elnök hétfőn visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményből való kilépésről rendelkező törvényt.

"Az egyezmény ratifikálása és felmondása ugyanabban a parlamenti ciklusban ellentmondó üzenetet küld mind a lett társadalomnak, mind a nemzetközi szövetségeseknek" - áll az elnöki hivatal által kiadott közleményben.

"Ez példa nélküli eset lenne az európai jogi rendszerben, mert Lettország lenne az első európai uniós tagállam, amely felmond egy emberi jogi nemzetközi szerződést" - tette hozzá az elnöki hivatal.

A lett parlamenti képviselők által 2024-ben ratifikált Isztambuli Egyezmény előírja a részes országok számára olyan törvények és politikák életbe léptetését, amelyek célja, hogy véget vessenek a nők elleni és a családon belüli erőszaknak.

Egy évvel később, október 30-án a lett képviselők, akik bírálták az egyezményt, amely szerintük a "gender fogalmát" és egy külföldi ideológiát népszerűsítve beleavatkozik a lettek hétköznapi életébe, megszavazták a balti állam kivonulását az egyezményből.

A törvényjavaslatot az ellenzék nyújtotta be, de a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott.

A 2023-ban a kormányfői székbe került jobbközép Evika Silina ellenzi az egyezményből való kilépést.

A szavazás heves tiltakozásokat váltott ki Lettországban, utcai tüntetéseket is tartottak. Több mint 60 ezer lett írta alá a petíciót, amelyben felszólították az elnököt, ne hirdesse ki a törvényt.

Az elnöki vétó nyomán a jogszabály visszakerül a törvényhozáshoz újabb olvasatra. A palamentnek az illetékes bizottság elé kell utalnia, amely megvitatja az elnök kifogásait és kitűzi az újabb plenáris vita időpontját, amelyben csak az államfő által kifogásolt pontok kerülhetnek napirendre. Ha a parlament másodszor is, változtatás nélkül jóváhagyja a törvény szövegét, az elnök másodszor már nem vétózhatja meg az életbe lépését.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) elnöke, Teódorosz Ruszópulosz pénteken példátlan és felettébb aggasztó visszalépésnek nevezte a nők jogai és az emberi jogok tekintetében az egyezményből való kivonulásról szóló törvény elfogadását.

Az Isztambuli Egyezményt mind ez idáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá és 36 ország ratifikálta.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×