Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Vádat emelt a horvát ügyészség a tíz éve végzetes tüzet okozó bevándorló ellen

A gyújtogató által okozott tűzben hárman meghaltak, és maga a marokkói bevándorló is megsérült. Mindennek a tetejébe később még be is perelte Horvátországot.

A horvát ügyészség tíz évvel a tragédia után vádat emelt egy marokkói migráns ellen, aki egy másik bevándorlóval együtt, három ember életét követelő tüzet okozott a horvát-szerb határ közelében, a bajakovói rendőrségi fogdában 2015-ben – közölte csütörtökön az Index.hr a vinkovcei járási ügyészség tájékoztatására hivatkozva.

A vádirat szerint Abd al-Dzsálali Daraibu 2015. március 27-én három másik migránssal együtt tartózkodott a bajakovói rendőrőrs alagsorában, amikor egyikük – a dokumentumban Bilál néven említett férfi – öngyújtóval meggyújtott egy takarót. Daraibu ezután szivacsdarabokat, lepedőket és ruhákat dobott a lángokra, ami a tűz gyors terjedését okozta. Egy migráns a helyszínen meghalt, kettő pedig később, a zágrábi traumatológiai klinikán hunyt el sérülései miatt. Daraibu is súlyos égési sérüléseket szenvedett, és kórházba került.

A férfit gondatlanságból elkövetett, közveszélyt okozó cselekménnyel vádolják, amely több ember halálához vezetett.

Időközben kiutasították Horvátországból, és megtiltották belépését az Európai Gazdasági Térségbe. A nyomozás megindításakor már nem sikerült megtalálni, a nemzetközi körözés sem járt eredménnyel, ezért a vinkovcei ügyészség indítványozta, hogy a tárgyalást távollétében tartsák meg.

Az eset érdekessége, hogy Daraibu később beperelte Horvátországot, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. A testület szerint a bajakovói rendőrőrs nem volt felkészülve tűzesetre, hiányos volt a fogvatartottak ellenőrzése, és nem vizsgálták kellő alapossággal, miként juthattak öngyújtóhoz a cellában.

Daraibu 80 ezer euró nem vagyoni kártérítést követelt, a strasbourgi bíróság végül 15 ezer euró kártérítést és 5 ezer euró perköltséget ítélt meg számára.

A 2015-ös migránsválság idején Horvátország szeptembertől került a nyugat-balkáni útvonal középpontjába, miután Magyarország lezárta a szerb határt. Ekkor naponta több ezer illegális bevándorló érkezett az országba Szerbia felől, főként Tovarnik és Bajakovo térségében. Az útvonal Görögországból indult, Észak-Macedónián és Szerbián át vezetett Horvátországon és Szlovénián keresztül Nyugat-Európába.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×