Mint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök bejelentette az atomfegyvertesztek azonnali újrakezdését más országok tesztprogramjaira hivatkozva a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében. „Mivel más országok is tesztprogramokat folytatnak, arra utasítottam a hadügyminisztériumot, hogy hozzájuk hasonlóan indítsák meg a nukleáris fegyverek tesztjeit” – írta ki közösségi oldalára az elnök. A bejelentésre közvetlenül Hszi Csin-ping kínai elnökkel a dél-koreai Kjongdzsuban tartott találkozója előtt került sor.

„Az utolsó bizonyított nukleáris kísérleti robbantást Észak-Korea hajtotta végre 2017-ben” – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc, arra is emlékeztetve, hogy Phenjan 2006-ban robbantotta fel első töltetét, amit megelőzően 1998-ban Pakisztán és India egyszerre hajtott végre egy-egy kísérleti robbantást, még korábban, 1996-ban pedig a franciák és a kínaiak robbantották fel az utolsó kísérleti tölteteiket. A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok viszont már a 90-es évek elején felhagyott az ilyen típusú teszteléssel.

Manapság sokkal inkább számítógépes szimulációkkal és más egyéb módszerrel ellenőrzik, fejlesztik tovább a nukleáris robbanófejeket, ezért Kaiser Ferenc számára „értelmezhetetlen, amit az amerikai elnök közölt, mert senki nem hajtott végre ilyen nukleáris kísérleti robbantást az elmúlt nyolc évben”. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a bejelentés sokkal inkább egyfajta nyomásgyakorlás lehetett a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalást megelőzően. „Jelenleg senki nem hajt végre ilyen kísérleti robbantásokat, senki nem teszteli így a nukleáris fegyvereit” – ismételte meg.

A szakértő szerint az is elképzelhető, hogy az amerikai elnök döntése a Burevesztnyik (magyarul viharmadár) elnevezésű nukleáris meghajtású robotrepülőgép tesztjére válasz, amit Oroszország hajtott végre a közelmúltban. Bár egyrészt ott nem volt nukleáris robbantás, másrészt komoly viták vannak az eszköz valódi hadra foghatóságáról, illetve arról, hogy jó-e egyáltalán bármire – azon felül, hogy bármerre is repül, nukleáris szennyezést hagy maga után.

Kaiser Ferenc arra is kitért, hogy az amerikai kísérleti atomrobbantás helyszínéül szolgáló bázisok több mint harminc éve le vannak zárva. Hozzátette: először a légköri atombomba-robbantásokat tiltották be, nem véletlenül, azok hagyják a legkomolyabb szennyezést maguk után, így aztán fúrni kéne új, nagyon mély alagutakat, és mélyen a föld alatt kellene végrehajtani ezeket a robbantásokat.

Az amerikaiaknak több ilyen kísérleti telepük is volt, például Nevada államban, számos robbantást hajtottak végre különböző atollokon (korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú sziget vagy szigetcsoport), a csendes-óceáni térségben, de ezt most aligha díjaznák a térségben élő országok, köztük Ausztrália, amely közeli szövetségese az Egyesült Államoknak – mondta Kaiser Ferenc; így vélhetően valahol a saját területén kellene az USA-nak a robbantásokat végrehajtania, a földbe fúrt akna mélyén, alaposan lefojtva, hogy semmilyen nukleáris szennyeződés ne szabaduljon ki a környezetben.

Hogy a kísérletek milyen atombombákat érintenének, régieket vagy új fejlesztésűeket, arról senkinek sincs egyelőre fogalma – tette hozzá a szakértő, megismételve: a legtöbb szakértő szerint nincs szükség ilyen kísérletekre, mert a többség képes ezt számítógépes modellezéssel megoldani, legfeljebb a részegységek működését tesztelik, de nem úgy, hogy beinduljon a láncreakció. „Senki nem végzett éles nukleáris kísérleti robbantást, mert egyszerűen technológiailag már nincs rá szükség” – emelte ki Kaiser Ferenc.