Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Észak-koreai rakétakilövésrõl szóló tudósítást néznek emberek egy szöuli pályaudvar tévéképernyõjén 2025. október 22-én. A dél-koreai hadsereg közlése szerint Észak-Korea újabb fegyverkísérletet hajtott végre legalább egy ballisztikus rakétával, az elsõt I Dzsemjong dél-koreai elnök júniusban történt beiktatása óta.
Nyitókép: Dzson Hon Kjun

Donald Trump közeledik Dél-Korea felé, Észak ballisztikus rakétával gyakorol, pedig "jó emlékei vannak"

Szöul szerint Észak-Korea szerdán újabb fegyverkísérletet hajtott végre legalább egy ballisztikus rakétával, az elsőt I Dzsemjong dél-koreai elnök júniusban történt beiktatása óta.

A mostani rakétakísérlet az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának közeledtével történt, amelyet október 31-én és november 1-jén tartanak a dél-koreai Kjondzsu városában, és amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vesz.

Az amerikai elnök korábban kijelentette, reméli, hogy találkozhat Észak-Korea vezetőjével, Kim Dzsong Unnal, esetleg még ebben az évben, miután első hivatali ideje alatt három csúcstalálkozót is tartottak: 2018 júniusában Szingapúrban, 2019 februárjában Vietnamban, majd ugyanazon év júniusában a két Korea közötti határon.

A tárgyalások azonban kudarcba fulladtak, mivel az Egyesült Államok nem tudta rávenni Észak-Koreát, hogy bármilyen engedményt tegyen nukleáris fegyvereinek felszámolása terén.

Szeptember végén Kim Dzsong Un mindazonáltal kijelentette, hogy kész újra felvenni a kapcsolatot Washingtonnal, sőt, azt is állította, hogy "jó emlékei vannak" az amerikai elnökről. De csak akkor találkoznának, ha Washington feladja azt az elképzelést, hogy megfosztja országát az atomfegyvertől.

Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjai az ENSZ súlyos szankcióinak tárgyát képezik. Phenjan ezeket a fegyverfejlesztéseket az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Dél-Korea részéről érkező fenyegetésekkel indokolja.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×